Mikor lesznek már repülő autók?

Repülő autókkal egyelőre még csak filmekben találkoztunk, a Szárnyas fejvadásztól Az ötödik elemig, csakhogy már a közeli jövőben is átalakíthatják a közlekedésüket, a munkánkat, az egész életünket.

Az eredeti Szárnyas fejvadász 2019-ben, a képzeletbeli Los Angelesben játszódik, ahol már repülő járművek suhannak a város fölött. A film 1982-es bemutatása óta a világ olyan fejlődésen ment át, amit még Hollywood sem tudott elképzelni, a repülő autók egyelőre mégis maradtak a sci-fi világában. Na jó, nem teljesen, hiszen állami és magáncégek százai készítenek ambiciózus terveket és prototípusokat, hogy a 2040-re várhatóan 1,5 trillió dolláros városi repülőjármű-piacon az első aranyásók közt lehessenek. 

Taxi, busz, hátizsák

Ott van a német Volocopter, ami az első repülő taxikat gyártaná: a VoloCity egy utas számára készül, aki pilóta nélkül utazhat az önvezető elektromos járművel a vertiportok (függőleges landolást lehetővé tévő légikikötők) között, akár már 2022-től. Egy fuvar ára azonban 300 eurónál indul – ezt még próbálják versenyképesebbé tenni. Több cég is autógyártókkal fogott össze, a japán SkyDrive például a Toyotával, hogy a világ legkisebb elektromos repülő taxiját létrehozzák, és már több sikeres próbarepülést hajtottak végre, igaz, ezek csak percekig tartottak. Akadnak, akik a hátunkra vehető, lökhajtásos hátizsákok (jetpackek) fejlesztésén dolgoznak, mint a brit Consider Gravity Industries, akik 1050 lóerőt – nagyjából egy Forma 1-es autót – csatolnának ránk, hogy szuperhősként szeljük a városok egét. 

A számos egyéni megoldás mellett viszonylag kevesen vannak, akik a tömegközlekedés és a teherforgalom forradalmasításában is gondolkodnak, mint a New York-i Kelekona, akiknek első repülő busza 40 ember – vagy 5 tonnányi áru – szállítására alkalmas. Az eVTOL nem szárnyakkal repül, hanem két hatalmas (állítható) propellerrel, mint a drónok, így felszáll akár egy buszmegálló méretű területről is. Nem csak a városi, a városok közti közlekedésben is csúcstartó: egy óra alatt tesz meg 7 órányi autóútat, például San Francisco és Los Angeles között. 

Minden átalakulhat(na)

A NASA tervezői is tartogatnak meglepetéseket számunkra, noha ők a teljes légiközlekedési infrastruktúra átalakításán, nem csupán modelleken dolgoznak. Egyik fontos feladatuk, hogy a bizalmat erősítsék az utazóközönségben, és meggyőzzék őket, a repülő járművekre áttérni nem azért érdemes, mert a technológia ezt már lehetővé tenné, hanem mert biztonságosabbak, gyorsabbak, és környezetbarátabbak is, mint a hagyományos közlekedési módok. Hosszútávú céljuk, hogy – akárcsak az önvezető autók esetében – a teljes automatizálás összes kihívását megoldják, és létrejöjjön az emberi irányítás nélküli légiközlekedés. 

A potenciálisan több százezer, egyszerre közlekedő légijármű új kihívások elé állítja nem csak a közlekedés-irányítókat, de a várostervezőket is. Szükség lesz új fel- és leszállóhelyekre, új légifolyosókra, hangárokra, amik a városképeket is jelentősen átalakítják. Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) is elkezdte már kialakítani a saját műszaki és biztonsági követelményrendszerét a repülő járművekre, a vészkijártok elhelyezésétől a szükséges kivilágításig, de küzdenek már a repülő autók hivatalos besorolásával is, hogy vajon mi különbözteti meg őket a repülőgépektől és a helikopterektől. Ez is arra mutat rá, hogy a technológiaszektor és a kormányok, a közlekedési hatóságok és a várostervezők közötti széleskörű együttműködés és együttgondolkodás nélkül a repülő autókázás egyelőre csak légből kapott ötlet marad.

Bálint Orsolya