Lomtalanítás e-hulladék nélkül

Február óta ismét folynak Budapesten a lomtalanítások.

Csepelen kezdték, most a Józsefvárosnál tartanak, a jövő héten Újlipótváros és Angyalföld kerül sorra, ezeket majd Kőbánya követi. Az utcára kitett lomok között egyre többször fordulnak elő különböző háztartási gépek is. 

A magyar családok egyre nagyobb arányban mondhatják el magukról, hogy gépesítettek. A felmérések szerint mikrohullámú sütőkkel állunk a legjobban. Ha nem számítjuk azokat, akik eleve elzárkóznak a mikró használatától, csaknem 100 százalékos a háztartások lefedettsége. Már a korántsem olcsó mosogatógépek is minden negyedik háztartásban megtalálhatóak. A légkondicionálók használata látványosnak mondható, de elterjedtségük a látszat ellenére még elhanyagolható.

Öregek a gépeink

A járvány tavaly egy ígéretes fejlődést szakított meg, hiszen 2016 óta minden esztendőben 7-10 százalékkal növekedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma Magyarországon, szemben a teljes kiskereskedelem 5-6 százalékával. 2020-2021-ben viszont azt tapasztaljuk, hogy a vásárlókat a kivárás, a bizonytalanság jellemzi. A GfK Hungária piackutató cég által elvégzett felmérés szerint nálunk a hűtőgépek, a fagyasztók, a mosógépek és az elektromos tűzhelyek 43 százaléka 8 évnél idősebb. Kiszámították, hogy ha a lakosság valamennyi 8 évnél idősebb hűtőgépét, mosógépét, porszívóját lecserélnék, akkor ezzel nagy mértékben hozzá lehetne járulni a klímaváltozás lassulásához, ugyanis évente több mint 1,2 millió tonnával csökkenne az ezek használathoz köthető széndioxid-kibocsátás. Például egy közepes méretű, kétajtós, fagyasztós hűtőgép átlagos fogyasztása ha 2001-ben gyártották, akkor évente 564, ha 10 évvel ezelőtt, akkor 403, ha pedig most, akkor csak 206 kilowattóra. Vagyis egy 20 évvel ezelőtt készült hűtőgép majdnem háromszor annyit fogyaszt, mint amit idén gyártottak. Az ennél jóval nagyobb fogyasztású porszívóknál az Európai Unió ajánlására 900 wattban maximálták az energiafelvételt, viszont a hazai családoknál használatosak többsége 1200-2000 wattos. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy 1600 wattos porszívót használ heti 1 órában, akkor havonta 400 forint jelenik meg az energiaszámláján, viszont ha 900 wattost használ, akkor mindössze 300 forint.

Sokan elfeledkeznek arról, hogy idén januártól igénybe vehető, a legfeljebb hárommillió forintos otthonfelújítási támogatás a beépített háztartási gépek cseréjére is. Viszont már hűtőszekrényt vagy mosógépet nem lehet 10 ezer forint alatt megvásárolni, de mind a kettőnél találkozhatunk egymillió forint körüli árral is.

Újracímkézve

Jó néhány esztendeje használják a háztartási gépeknél és a lámpáknál az energiacímkét. Az idők során azonban ezek tartalma olyan mértékben bonyolulttá vált, hogy mára szinte követhetetlenek a vásárlók számára. Éppen ezért az Európai Unió 2021 márciusától megreformálta a címkék jelöléseit, de ezzel egyidejűleg a tartalmukat gazdagították, már nem csak az energiafogyasztásra utalnak. A mosógépeknél megadják a készülék vízfogyasztását, és a kimosható ruhák tömege mellett arról is kötelező tájékoztatni rajtuk a vevőket, hogy mennyire zajos a készülék. Bármilyen hihetetlen, de csak mostantól kell a hűtőszekrényeknél a címkén feltüntetni az űrtartalmat, a tévéknél pedig az átmérőt is, ezeket eddig csak az árusító üzlet tájékoztatásából lehetett tudni.

Hova tegyük a régit?

Ha rászánjuk magunkat a cserére, az is gondot jelenthet, hogy mi legyen a régi készülékkel. A lomtalanításkor mindig lehet találkozni kimustrált háztartási gépekkel, villanytűzhelyekkel, számítógépes monitorokkal, tévékkel, vagyis e-szeméttel, amelyet elvileg nem szabadna kitenni, mert ezt egy kormányrendelet tiltja. Ritkán esik szó róla, de ezek újrahasznosítása nemigen megoldott. A világon 50 millió tonna elektronikai és elektromos hulladék keletkezik, de ennek világszerte legfeljebb 20 százaléka kerül újrahasznosításra. Az Európai Unióban valamivel jobb a helyzet, az Európai Parlament adatai szerint ez az arány elérheti a 40 százalékot is. 

Az ilyen jellegű szemét mennyisége pedig minden más hulladéknál nagyobb mértékben növekszik, egyes számítások szerint 2050-re elérheti a 120 millió tonnát is. A hazai e-hulladékban a kidobott nagy háztartási készülékekből, így a mosógépekből és villanytűzhelyekből van a legtöbb, a teljes mennyiség felét ez teszi ki. A szórakoztató elektronikai cikkek aránya több mint 14, a háztartási kisgépeké pedig 10 százalékos. Nem egy közülük olyan elemeket is tartalmaz, amelyek az egészségre is károsak lehetnek. 

Budapesten a lomtalanításokat végző Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. legszívesebben a használt bútorokat, matracokat és szőnyegeket viszi el, az elektronikai és elektromos berendezések közül pedig azokat, amelyeket szétszereltek, az alkatrészeiket előzetesen eltávolították. A szaküzletek egy jogszabály értelmében kötelesek díjmentesen átvenni a kidobásra ítélt e-hulladékot, függetlenül attól, ők forgalmazták-e, sőt árengedményt is adhatnak az új termékből, amit náluk vásárolnak. Az e-hulladékot pedig a kijelölt hulladékudvarokban is le lehet adni.

Bonta Miklós