Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

A politika rendre megsérti saját Alaptörvényét

Létrehozva:

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

A vakcinák hatékonyságának ügye hozta előtérbe, hogy a politika rendre kinyilatkoztat tudományos kérdésekben.  

A jogszociológus és a virológus szerint nonszensz, hogy a politikai és üzleti érdekek sértik nemcsak a tudomány autonómiáját és jogkörét, de a kommunikáció szembe is megy az Alaptörvény cikkelyeivel.

„A politika belekényszerült abba, hogy politikai eszközöket készítsen tudományos eredményekből, statisztikákból, beleszól a tudományos munkába, nyilatkozik róla, úgy jár el kvázi, mint egy gyógyszerügynök, üzletet csinál emberek életéből, holott elvárás lenne, hogy felelősen és objektíven járjon el, maradva a saját asztalánál. Alapvető gond, hogy jogi eszközökkel nem szabad lezárni tudományos kérdéseket, főként, hogy azt Alaptörvényünkben deklarálták is: Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát. Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”– emlékeztet Fleck Zoltán, az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Társadalom- és Jogelméleti tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki a Pesti Hírlapnak elmondja: ma vakcinaügyben éppen ennek ellenkezője történik, jóllehet, „a politikának semmi keresnivalója nincs egy vakcina hatékonyságának megítélésében.”

 

Ideológiai alapon

„Egész egyszerűen felfoghatatlan volt, amikor Alkotmányba rögzítették egy olyan folyamat tiltását, amely akkor és ma is a kutatások középpontjában van. Például, a génmódosított élelmiszerek tiltása szimplán üzleti érdek volt, semmi más, így politikai eszközökkel próbált lezárni egy tudományos folyamatot, ráadásul olyan szinten, hogy úgy alkotnak törvényt, hogy az kvázi kőbe akarja vésni, ami innentől kezdve szent és sérthetetlen” – fogalmaz Fleck Zoltán, aki szerint ugyanolyan ideológiai alapon döntöttek, mint a kender, vagyis kannabisz tiltásának ügyében, amelynek orvostudományi megítélése mostanában egészen éles fordulatot vett.

Fleck véleményét Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi biológia professzora is osztja, aki szerint a kormány maga sérti meg az általa alkotott Alaptörvény elveit. “Egy politikus nem értékelheti az oltások hatékonyságát, ha nincs mögötte alapos kutatás. Nem tehet áltudományos megállapításokat, szembemenve a nemzetközi tudományos közösség által elfogadott eredményekkel, amelyek módszeres vizsgálatokon alapulnak. Az is különös, hogy egy szintén tudományos kérdésben – a genetikailag módosított élőlények felhasználhatóságát illetően – az Alaptörvény egyoldalúan állást foglal, veszélyesnek minősítve azt. Az, hogy egyes GMO-k mekkora veszélyt jelentenek, egyértelműen tudományos kérdés, az államnak nincs szerepe ítélkezni. A tudományos közösség véleményét viszont jól tükrözi, hogy 107 Nobel díjas tudós ítélte el levélben a Greenpeace tudomány- és GMO-ellenes álláspontját, amihez 1300 kutató (és a Greenpeace korábbi vezetője is) csatlakozott. Hazánkban emiatt a »veszély« miatt kiszántják a GMO kukoricatáblákat, elpusztítják a növényeket. Mert veszélyeztetik az emberek egészségét. Miközben GMO emberek közöttünk élnek. Azokról a gerincvelői eredetű izomsorvadásban szenvedett gyermekekről van szó, akik túlélésüket annak köszönhetik, hogy hibás génvariánsaikat genetikailag módosítani lehetett”– mondja lapunknak Duda Ernő, aki szerint nagyon rossz példák vannak arra, milyen káros, ha az állam vallási, vagy ideológiai alapon beleszól a tudományba. 

 

A GMO-k fontossága

„A középkorban megégettek kiváló elméket, Sztálin imperialista áltudománynak minősített a genetikát, kutatók tömegét küldte Szibériába. George W. Bush betiltotta az őssejtkutatás állami támogatását, évtizedre visszavetve ennek a tudományterületnek a fejlődését. Magyarországon nagyvárosnyi ember halna meg heteken belül a GMO-k által termelt hatóanyagok nélkül. A cukorbetegek, a dialízisre szorulók, a vérzékenyek az életüket köszönhetik ezeknek a molekuláknak, de a daganatos, vagy autoimmun betegségek legkorszerűbb terápiája is végső soron emberi immunrendszerrel rendelkező GMO egereken alapul. Számos országban a leukémiás betegek egy részét saját, genetikailag módosított sejtjeik gyógyítják meg. Tavaly a kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapta megosztva, a hihetetlenül precíz eljárásért, amely alkalmas arra, hogy növények, állatok és mikroorganizmusok DNS-szekvenciáit akár betű pontossággal módosítsa. Ez az agráriumban ugyanakkora áttörést jelenthet, mint az öröklődő betegségek gyógyításában, de új rákkezelési eljárások alapja is lehet majd a jövőben. A »genetikai olló« lényege az, hogy segítségével a kutatók sosem látott pontossággal változtathatják meg az állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. Az ember 3 milliárd »betűből« álló DNS-ében akár egyetlen hibás betűt is képesek ezzel az eljárással kijavítani”– folytatja az egyetemi tanár. 

 

Fenyegetett fajok 

„A Hawaii szigeteken már csak vírusrezisztens papayát termelnek, mert a nem-GMO papayát elpusztította egy vírusbetegség. Lehet, hogy a legkedveltebb banánfajta (Cavendish) is rövidesen sorra kerül, mert egyre több országban, megállíthatatlanul pusztítja egy gombabetegség. Az éghajlatváltozás miatt egyre több helyen éheznek milliók a szárazság, vagy a sós talaj miatt. A szárazság- és sótűrő GMO növények biztosíthatnak számukra élelmet. De nem is kell ilyen messzire mennünk. Most a CoVID19 ellen az egyik ígéretes vakcina alapanyagait szántóföldi dohányültetvényeken termelik. Az egyik fajta GMO dohány növény a koronavírus S fehérjéjét termeli meg, ami könnyen, nagy tisztaságban előállítható a növényi nedvből. A másikféle dohány pedig a B típusú májgyulladás vírusának a kabátfehérjéjét produkálja. Ez utóbbi, tisztítás után spontán vírusszerű részecskéket alkot. Ha ezeket módosítjuk az S fehérjével, akkor nagyon hatásos, nagyon olcsó, könnyen tárolható vakcinát lehet előállítani, amely talán évtizedig tartó védettséget is ki tud alakítani. Ráadásul óriási tömegben, hiszen egy hektár dohányültetvény egy vakcinagyárat tud helyettesíteni. A cég most kapott engedélyt az Egyesült Államokban arra, hogy elkezdje a dohánylevélből készült vakcinájának klinikai vizsgálatát embereken”– teszi hozzá a professzor.

 

Kun J. Viktória

Legnépszerűbb cikkeink