Évekbe telik a szállodaipar talpra állása

A kormány döntéséhez igazodva még a főszezon előtt fokozatosan kinyithatnak a szállodák.

Először az inkább belföldi turizmusból élő vidékiek igyekeznek fogadni a vendégeket. A budapesti hoteleknél az újrakezdést illetően még nagy a bizonytalanság. Az viszont elgondolkodtató, hogy az unió országai közül Magyarország szállodaipara szenvedte el a harmadik legjelentősebb visszaesést. 

A hazai szállodaláncok közül a Danubius Hotels és az utóbbi időben Ensana néven futó vidéki gyógyszállodái adtak leggyorsabban életjelt magukról. Négy házuk május 13-ától várja a vendégeket, bár több szállodájuk még a zárlat idején is szállást adott üzletembereknek és oktatások résztvevőinek. Számos helyen ugyanakkor az üzemeltetés szünete alatt olyan eredetileg későbbre ütemezett felújításokat, átalakításokat, sőt bővítéseket is végrehajtottak, amelyek máskor, a részleges működtetés mellett tovább tartottak volna.

Hatalmas visszaesés

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2021. februári adatai szerint az egy évvel korábbi, tehát a járvány előtti azonos időszakkal összehasonlítva a belföldi vendégek által a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák csak 14,3 százalékát, a külföldieké pedig csak a 10,3 százalékát tették ki a 2020-asnak. Most – számos bizonytalansági tényezőt figyelmen kívül hagyva – a szakemberek úgy gondolják, hogy az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2019-es szintjét várhatóan csak a 2024-es szezonban érheti el az iparág, mivel a Magyarországra érkező külföldiektől származó idegenforgalmi bevétel egyike lett azoknak, amely más uniós országokkal összehasonlítva a legnagyobb mértékben estek vissza a járvány nyomán elrendelt zárlat miatt. 

A BDO pénzügyi és könyvelési tanácsadó vállalat szakemberei ennek kapcsán megjegyezték, hogy a nyár eleji újbóli felfutás feltétele az, hogy a víruskezelés, az oltási programok, valamint a légi- és a szállodaipar újraindítása európai szinten is koordinált legyen. Arra számítanak, hogy a külföldi utazásokra vonatkozó korlátozásokat várhatóan lassan oldják majd fel. Budapesten egy érezhető mértékű újraindulást az optimista forgatókönyvek sem tesznek kora nyárnál előbbre. Úgy látják, hogy először az egyéni vendégek, és velük egyidejűleg az egyéni üzleti utazók kezdhetnek el visszatérni, majd ezt követhetik a szabadidős turistacsoportok, míg ősszel a rendezvényekhez kapcsolódó kereslet indulhat majd meg. 

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke, Baldauf Csaba úgy nyilatkozott, hogy három hónap sikeres működéssel nem lehet 12 hónapig fenntartani egy vállalkozást, főleg úgy, hogy közel öt hónapnyi árbevétel idén már elúszott. 

Kormányzati segítség

A belföldiek által igénybe vett szálláshelyeken ennek ellenére még mindig jobb lehet a helyzet, hiszen tavaly nyáron, a két járványhullám közötti, átmeneti szünetben keresletrobbanás volt érzékelhető, amely jelentősen tompította a szektor visszaesését. Ha csak a 2020-as esztendőre tekintünk vissza, akkor a BDO elemzése szerint a hazai vendégek által főként vidéken eltöltött éjszakák csak feleannyira estek vissza, mint a külföldről érkezőké. Ugyanakkor a kormány hajlik arra, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedését meghosszabbítsák, ami mintegy 10 milliárd forintot hagyhat a cégeknél. Arról is szó van, hogy a SZÉP-kártyának a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adója alóli mentességet ugyancsak meghosszabbíthatják, ez ugyancsak 10 milliárdnyi megtakarítást jelentene a vállalkozások számára, és könnyebbséget jelenthet a pótlékmentes fizetési halasztás lehetősége is.

A bankok belátása

A korábban 2024-ig átadni tervezett hotelek száma a vírus megjelenése után – banki finanszírozási oldal megnövekedett óvatossága miatt – a felére csökkent. A fővárosi szálláshely-kapacitás a következő három évben így is várhatóan 2000 új hotelszobával bővülhet.

Mindez szorosan összefügg azzal, hogy a hiteltörlesztési moratórium 2021. június 30-án lejár, márpedig a szálláshely-tulajdonosok többsége, kényszerűségből, átmenetileg felfüggesztette a felvett hitelei törlesztését. 

Az nem kérdéses, hogy nagy számban lesznek olyanok, akik adósságaik átstrukturálására kényszerülnek majd, ugyanakkor nagy mértékben számítanak arra, hogy a hiteleiket folyósító bankok megértést tanúsítanak az egész idegenforgalmi szektort és a vendéglátást sújtó válságos állapot iránt, s hajlandók lesznek kompromisszumot kötni ügyfeleikkel, ugyanis a fizetési nehézségeik rajtuk kívülálló okokból következtek be. A vállalkozások abban is reménykednek, hogy a hitelmoratórium lejártának időpontjában már, ha nem is teljes kapacitásukkal, de ismét működni tudnak.

Az iparág szereplői számára nem kis fejtörést okoz, hogy tavaly november óta a munkavállalóik felét elvesztették. Nagy kérdés, hogy vajon hányan térnek majd vissza a régi munkahelyükre, vagy az iparág más szereplőihez. Az idegenforgalmi szakmai szervezetek ebből a szempontból mindenesetre bizakodóak.

Bonta Miklós