Csőd fenyegetheti a túl óvatos cégeket

Ellentmondásos a magyar gazdaság helyzetét meghatározó ipar megítélése.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, februári, 1,9 százalékos évesített növekedési adatait a szakemberek egy része némileg kedvezőnek tartja, mások közelgő csődöktől, felszámolásoktól tartanak. 

Korántsem lehet véletlen, hogy a home-office munkavégzés széles körű meghonosodása, valamint a digitális oktatás kényszerű felfuttatása miatt – mint azt Németh Dávidtól, a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk – a hazai ipar egyik motorja a számítógép- és a villamosberendezés-gyártás lett. A szakember ehhez hozzátette, hogy az ipar idei teljesítménye szempontjából fontos kérdés, hogy a magyar autógyártás mikor tud profitot termelni. A szakember arra számít, hogy márciusban, áprilisban és májusban az alacsony bázis miatt a járműgyártás már pozitív eredményt produkálhat, ugyanakkor a globális autóipart sújtó chiphiány visszafoghatja a termelést. Ezt az is alátámasztja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal mostani közleménye szerint a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás 6,6 százalékkal maradt az egy évvel korábbitól, vagyis a járvány előtti szinttől. Összességében a szakember szerint az ipar idei teljesítménye elsősorban attól függ, hogy Magyarországon és a nemzetközi piacokon mikor múlik el a járvány hatása. 

Húzóágazatok

Ebből a szempontból nem túl biztató, hogy az exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,8 százalékkal alacsonyabb volt februárban, mint egy esztendeje. 

Viszont az egészséges életmód térhódításában reménykedők számára kétségtelenül kedvező hír, hogy a statisztikai besorolás szempontjából élelmiszernek minősülő dohánytermékek gyártása esett vissza az ágazaton belül a legnagyobb mértékben: 14,3 százalékkal. Az évről évre rendületlenül emelkedő jövedéki adó úgy látszik, megtette hatását, bár a hivatalos adatok azt nem tudják számításba venni, hogy az illegális csatornákon mennyi cigaretta érkezik Magyarországra.

Az ipar új sikerágazatává váltak ugyanakkor a szüntelenül növekvő volumenű áramfejlesztők, főként az akkumulátorok gyártása, amelyek üzemei egy év alatt 36 százalékkal voltak képesek növelni a termelésüket, és a folyamatosan belépő kapacitások azt sejtetik, hogy ez korántsem a végállomás. 

Azon pedig érdemes elgondolkodni, hogy egyre erősödik a műanyag csomagolóeszközök (palackok, zacskók, szatyrok, szívószálak és evőeszközök) használatának visszaszorításáért folytatott küzdelem, ugyanakkor nálunk a műanyagalap-gyártás 7,4 százalékkal jobb eredményt tudott felmutatni, mint egy évvel korábban. Arra is kevesen gondoltak volna, hogy az ipari termelés Észak-Magyarországon kiemelkedően növekszik, míg a legnagyobb mértékű visszaesést – feltehetően a járműgyártásnak köszönhetően – a Nyugat-Dunántúlon mérték.

Csődök jöhetnek

A gazdaság húzóágazatának tekintett ipar egyes ágazatainak bukdácsolása természetesen nem hagyta érintetlenül a cégeket sem. A legnagyobb nálunk működő hitelbiztosító, az Atradius hitelbiztosító országigazgatójától, Vanek Balázstól megtudtuk, hogy eddig megúsztuk a csődöket. Tavaly a globális átlagot is meghaladó mértékben, 18 százalékkal csökkent a számuk, idén azonban megfordulhat a trend. Tapasztalataik szerint a beszállítók a korábbinál türelmesebbek voltak, akkor ha az üzleti partnereiknél átmeneti likviditási nehézségeket tapasztaltak. Ennek ellenére a végelszámolások száma 2020-ban 16 százalékkal magasabb lett, de feltehetően ebben szerepet játszottak még a mostani válságot megelőző gazdasági nehézségek is. Így összességében a működő vállalkozások száma tavaly gyakorlatilag nem változott.

2021-ben azonban trendfordulót várnak az Atradiusnál. A tavaly a kormány által bevezetett fizetési könnyítések feltehetően ideiglenesnek bizonyulhatnak. Ennek nyomán pedig arra számítanak a szakértők, hogy Magyarországon 12 százalékkal megnő majd a csődeljárások és a felszámolások együttes száma – mondta Vanek Balázs, aki szerint 2021 harmadik negyedévétől várható a felszámolási eljárások jelentős növekedése. Ennek oka, hogy ekkor jelentkezhetnek a járvány alatti késleltetett gazdasági döntések hatásai. 

Óvatosabb bankok

Nagy kérdés, hogy a kifutó projekteket milyen mértékben tudják majd új szerződésekkel pótolni egy olyan időszakban, amikor a legtöbb vállalkozás a beruházások elhalasztása mellett dönt, elsősorban költségcsökkentési megfontolások alapján. Azonban Vanek Balázs szerint a költségek lefaragásakor fontos mérlegelni, hogy hogyan befolyásolják majd ezek a döntések a cég jövőbeni versenyképességét. Azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt évben a kormányzati támogatásokat a saját hatékonyságuk fejlesztésére fordították, előbbre tartanak a versenytársaiknál. A többiek nehezebben jutnak majd hozzá a szükséges finanszírozáshoz, éppen azért, mert a felszámolások és nem teljesítő hitelek arányának növekedése miatt a bankok valószínűleg óvatosabbak lesznek. 

Bonta Miklós