Connect with us
Szent István Napok

Szent István Napok

Kiemelt hírek

Börtön is járhat a hálapénz elfogadásáért

Létrehozva:

Fotó: MTI / Balázs Attila

Márciustól résen kell lenniük az egészségügyben dolgozóknak, ha nem akarnak börtönbe kerülni, vagy legalábbis búcsút inteni munkahelyüknek.

Egyelőre sok a bizonytalanság az új egészségügyi törvény büntető következményei körül, de az biztos, hogy alapesetben is 3 évig terjedő börtön járhat egy nagyobb értékű boríték elfogadásáért. 

Hogy pontosan milyen szankcióval járhat az eddigiekhez képest drákói szigort mutató egészségügyi törvény megszegése? Több egészségügyi, illetve büntetőjogász, érdekvédő töri a fejét, hogy pontosan milyen következményekre is számíthatnak orvosok, ápolók, de akár a betegek is, viszont még most is sok a kérdőjel a fejekben. Érdeklődtünk a Magyar Orvosi Kamaránál, ahol tájékoztattak, hogy tisztségviselőik nem büntetőjogászok, erre a kérdésre gyakorló büntetőjogásztól kaphatunk korrekt válaszokat. 

Ami biztos: mindegy, hogy kért, követelt, önként adott mostantól a „boríték”, börtönbüntetés fenyeget mindenkit, aki bármilyen módon részese hálapénzes tranzakciónak. Az egészségügyi dolgozó akár három, visszaesőként nyolcéves börtönbüntetésre számíthat, a pácienseket egy évre ítélhetik el. 

 

Vesztegetés lett

Módosították ugyanis a Büntető Törvénykönyvet is, és a vesztegetést egy új tényállással egészíti ki: „aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével, vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Tehát az egészségügyi szolgáltatás nyújtásért sem azt megelőzően, sem az alatt, de innentől kezdve azt követően sem szabad pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatást, esetleg egyéb előnyt kérni, elfogadni. Az igazi fordulat azonban dr. Bátki Pál ügyvéd szerint az, hogy az új szabályozás kriminalizálja a hálapénzt felajánló beteget is. Innentől kezdve egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér. A szolgáltatás nyújtását követően egy alkalommal elfogadható olyan ajándék, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez a jelenlegi minimálbér alapján körülbelül 8000 forint. Ha valaki hosszabb időn át szorul ápolásra, akkor az ajándékozásra kéthavonta kerülhet sor.

 

Objektív vagy szubjektív

Eddig is voltak precedens értékű ügyek, igaz, ahogy egészségügyi szakértők látják, a döntések a bíróságok ítélkezési gyakorlatán múltak. 

Tavaly két év börtönre ítélték és 3 évre eltiltották munkájától azt az ortopédfőorvost, aki 2009-és 2013 között többször kevesellte az utólagosan adott hálapénzt, többet követelt, vagy előre meghatározott tarifa alapján operált. 

Egy 74 éves nőgyógyász 2014 és 2017 közt öt páciensétől is hálapénzt követelt. Egyikőjük, szülése után, amelyet a férfi ügyeletes szakorvosként vezetett le, saját elhatározásából 30 ezer forintot adott át. Az orvos az összeget kevesellte, közölte, hogy a „tarifája” 100 ezer forint, majd egy későbbi vizit során kérte a fennmaradó összeget. Mikor a nő 20 ezer forintot adott az orvosnak, azzal, „hogy nem tud több pénzt adni”, a férfi közölte: úgy gondolkozzon, hogy a varratait ő fogja kiszedni, és a zárójelentést is ő fogja megírni. A bíróság bizonyítottnak látta a többiek esetét is, így az orvost üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt első fokon 1 év 6 hónap 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. 

Ugyanakkor azt a veszprémi nőgyógyász-onkológus esetében, aki halálos betegektől kért pénzt az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott életmentő műtétekért, betegeit haszonszerzés céljából tudatosan félrediagnosztizálta, és amennyiben kevesellte a hálapénz mértékét, akkor többet követelt, a másodfokú tanács az első fokon megítélt letöltendő börtöntbüntetést felfüggesztettre enyhítette. Az orvost a szakmájának a végzésétől sem tiltotta el, mert úgy ítélte meg, hogy egyedülálló szaktudására szükség van a kórházban. Mindhárman az állami rendszerben, vagyis nem magánrendelésükön látták el a sértetteket. 

És akkor itt jön az új törvény igazán bizonytalan pontja, vagyis a magán és az állami éles különválasztása: milyen szankció vár arra, aki megszegi ezt a szabályt? Erre a kérdésre egyelőre sem szakjogász, sem a szakszervezet nem tudott egyértelmű választ adni, de úgy tűnik ez is leginkább szubjektív döntés lesz. Elvileg ugyanis az állását kockáztatja, aki engedély nélkül vállal másodállást, dolgozik magánszektorban, illetve onnan hozza be a betegét az állami rendszerbe, erről azonban mindig az intézményvezető dönthet, ahogy vélhetően arról is, kiderül-e a szabálysértés. Alapesetben az engedélykérés elmulasztása azonnali hatályú felmondásra ad okot a munkáltatónak. Más esetekben az összeférhetetlenséget a munkáltató írásbeli felszólítására mielőbb meg kell szüntetni. Ha a dolgozó a felszólítástól számított 30 napon belül nem számolja fel az összeférhetetlenséget, szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva – vagyis automatikusan, külön munkáltatói intézkedés nélkül – megszűnik.

 

Még sok a kérdőjel

Kérdés például, hogy miként kezeli a Covid-ellátásban kimerült orvostársadalom, hogy egyszerre kriminalizált lett az a hálapénzrendszer, amelynek társadalmi beágyazottsága nagyon mély, és ezáltal a kivezetés sem biztos, hogy parancsszóra megtörténik majd. Különösen úgy, hogy a teljesítményalapú területeken dolgozó orvosok számára nincsenek a hálapénzt kiváltó ösztönzők kialakítva. Ráadásul másodállásra is csak szigorú, irányított feltételek mellett van már lehetőségük.

 

Kun J. Viktória

Legnépszerűbb cikkeink