Elképzelhető olyan vakcina, amelyik a még meg sem jelent vírusok ellen is véd

Duda Ernő szerint ehhez sok pénz és politikai szándék szükségeltetik.

Az immunológus professzor egy friss kutatásról beszélt a ma reggeli Keljfeljancsiban annak kapcsán, hogy noha korábban is figyelmeztettek minket a tudósok arra, hogy a barlangok mélyén élő állatok olyan vírusokat hordozhatnak, amelyek bármikor átkerülhetnek az emberre, és járványokat is okozhatnak, mégsem figyeltünk oda eléggé a szavukra. 

„Ilyen előrelátó kutatók ma is vannak” – figyelmeztetett Duda, aki szerint éppen a mostani, világjárvány-helyzet veti fel a kérdést: nem kellene-e kifejleszteni olyan vakcinákat, amelyek nem csak a már ismert vírusok ellen immunizálnák az emberiséget, hanem a még csak ezután megjelenők ellen is? Ez talán science-fictionnek hangzik, de Duda szerint megvalósítható lehet. 

Egy munkacsoport különféle állatokat vizsgálva összegyűjtött vagy harmincféle koronavírust, és feltérképezték ezek teljes örökítőanyagát. Ha ezt a harmincféle változatot összehasonlítjuk, kideríthető, hogyan nézhetett ki ezek évmilliókkal ezelőtti közös őse. A vírusváltozatok alapvető hasonlósága miatt tudományosan lehetséges lehet úgy immunizálni az emberiséget, hogy olyan koronavírusok ellen is védettek legyenek, amelyek talán még nem is léteznek. Egyelőre azonban még azt út legelején járunk, az állatkísérleteknél. Ha sikerrel járnak a kutatók, az sem jelenti persze, hogy örökre eltűnnének a koronavírusok – de az emberiséget meg tudnánk védeni tőlük.

Egy vakcina fejlesztéséhez az kell, hogy egy óriáscég akkora fantáziát lásson a kutatás majdani, lehetséges eredményében, hogy hajlandó legyen befektetni néhány száz millió eurót vagy dollárt. „Először fordult elő a történelemben, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió milliárdokkal támogatott vakcinafejlesztéseket – korábban mindig a gyógyszergyárak vagy a fejlesztőcégek dobták be a pénzt” – emlékeztetett Duda Ernő. És most sem minden csapat fogadta el a támogatást. A Pfizer például visszautasította az állami-szövetségi pénzt, így kerülve ki azt, hogy a politika beleszólhasson szakmai kérdésekbe. A legtöbb mai vakcinát amolyan startup cégek fejlesztették: az AstraZeneca oltóanyagát például egy viszonylag kis laborban az oxfordi egyetemen, de a Moderna és a Novavax is kis cégek voltak korábban.

A fentebb említett kísérletek termőre fordulásához, hatásos vakcinák kifejlesztéséhez persze rengeteg pénzre, dollármilliárdokra volna szükség. Duda Ernő szerint azonban kétséges, hogy a politika a jövőben biztosítja-e tényleg a szükséges összegeket, hiszen „a politikusokat nem az emberiség jövője érdekli, hanem a sajátjuk. Mindenesetre érdemes meggondolni, hogy néhány vadászrepülő áráért olyan vakcinát lehetne fejleszteni, ami védetté tenné az embert” – fogalmazott az immunológus a Keljfeljancsiban.

PH