Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Nem várnak sokat a pályakezdők a közeljövőtől

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Shutterstock

A K&H Bank frissen közzétett ifjúsági indexe szerint kevesen reménykednek az inflációval arányos béremelésben.

A pályakezdők alig-alig bíznak abban, hogy az infláció mértékét elérő béremelésben részesülnek. Felmérések szerint a munkával töltött évtizedek alatt folyamatosan kell majd szembesülniük azzal, hogy az átlagos jövedelmek egyre jobban leszakadnak a leggazdagabbakétól.

A magyarországi, dolgozó fiatalok meglehetősen pesszimisták, ha az esetleges idei fizetésemelésükre gondolnak – erre utal a K&H Bank frissen közzétett ifjúsági indexe, melyből kiderül, hogy 58 százalékuk arra számít, hogy csak az infláció alatti mértékben, 3 százalék körül növelik a bérüket. 

Az érintettek közel negyede még ennél is borúlátóbb, ugyanis úgy gondolja, hogy a nettó fizetése egyáltalán nem változik, 3 százalékuk pedig még bére csökkentését sem tartja kizártnak. A béremelésben reménykedők nemi aránya jelentős mértékben különbözik egymástól, ugyanis a férfiak több mint 80 százaléka számít „vastagabb borítékra”, míg a nőknek csak a 63 százaléka derűlátó ezen a téren. 

 

Keleten derűlátóbbak

Eltérőek a várakozások régiónként is. Meglepő, hogy a nyugati megyékben élő fiataloknak alig több mint fele bízik a nagyobb bérben. A keleti országrészben élő társaik között viszont sokkal több az optimista fiatal: 85 százalékuk reménykedik magasabb havi fizetésben. Bár a járvány a legtöbb területen felülírta a korábban tervezett forgatókönyveket, a hivatalos statisztikai adatok mégis arról tanúskodnak, hogy tavaly, akiknek volt munkahelye, az részesült béremelésben, a 20-29 évesek nettó átlagfizetése 2020 harmadik negyedévében közel 227 ezer forint volt, vagyis egy év alatt 5,8 százalékkal növekedett. (Az infláció átlagos mértéke 3,3 százalékos volt, így, ha hihetünk a számoknak, akkor a reálbérek ebben a korosztályban is magasabbak lettek.) 

A fiatalok béremelkedése ugyanakkor jócskán elmaradt a minden alkalmazottra kiterjedő országos átlagtól, ami 2020-ban 9,8 százalékos volt. Van azonban az ifjak között egy optimistább réteg is, a megkérdezettek közel ötöde az inflációt meghaladó béremeléssel számol – állapította meg a K&H Bank felmérése. 

 

Adómentesség

Jövő januártól a 25 éven aluli munkavállalóknak nem kell majd személyi jövedelemadót (szja) fizetniük. Azonban az örömük feltehetően korai, ha bizton arra számítanak, hogy havonta ennyivel, vagyis 15 százalékkal több pénz maradhat a zsebükben. A munkaadók napjainkban ugyanis általában azzal számolnak, hogy mekkora nettó bért fizetnek ki. Így az szja-mentesség azzal járhat, hogy úgy strukturálják át a pályakezdők havi jövedelmét, hogy a nettó bérük ne változzon. A 2022 elejétől esedékes adómentesség egyébként mintegy 280 ezer fiatalt érint, és 130-150 milliárd forinttal csökkentheti a központi költségvetés éves bevételeit. (Azért nem lehet ennél pontosabb értéket megadni, mert – a járvány hatásától is befolyásoltan –, még nem lehet felmérni, hogy ebből a korosztályból hányan döntenek úgy, hogy külföldön vállalnak munkát.) 

A jövőt illetően sem lehetnek túlzottan optimisták a fiatalok. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése szerint a hazai gazdasági növekedés csúcspontján, vagyis 2019-ben is több mint kétmillió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint – egygyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint – alatti jövedelemmel rendelkezett. A létminimumszámítást egyébként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ben beszüntette, arra hivatkozva, hogy „az addig használatban lévő mutatóval kapcsolatban számos szakmai, tartalmi és módszertani probléma merült fel. A mutató megnevezése nem tükrözi a számítás tartalmát: a név éhezésre, nélkülözésre utal, a tartalma viszont a mindenkori társadalmi normák szerinti tisztes megélhetést biztosító összeget jelzi. Ez az ellentmondás a mutató felhasználása körül is zavarokat okozott, mivel gyakran olyan jelenségeket (például a szegénységet) jellemeztek vele, amelyekre nem alkalmas”. Ezzel egy az első világháború óta létező mutatót  “reformált meg” úgy a KSH, hogy eltüntette azt. 

 

Leszakadás

Ezért az utóbbi években a Policy Agenda független elemző műhely vette át – többek között – a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók jövedelmi körülményeinek vizsgálatát, azt, hogy miképpen kerültek egyre távolabb a többiektől. Megállapították, hogy a magyar kormányfő által manapság gyakran hangoztatott „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei éppen közülük kerülnek ki. Többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán. Pedig – miként arra a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése is utal – az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az Európai Uniós támogatási programjai alapján az volt várható, hogy a jövedelmi különbségek mérséklődnek. Ez azonban nem így történt. Az adatokból inkább az derül ki, hogy ezeket a különbségeket csak konzerválni sikerült. (A valóságban a helyzet ennél még rosszabb, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, mert jó okkal lehet feltételezni, hogy ezeket külföldre viszik.) Vagyis a mai fiatalok jövendő munkajövedelme ha növekszik is, ezt a fokozódó leszakadás mentén teszi.

Bonta Miklós

Legnépszerűbb cikkeink