Ha nem kezeljük, átok a műanyag 

A járvány miatt most talán még nagyobb szüksége van Földünknek a műanyag elleni harcra, mint korábban. A műanyag átok lehet a bolygónak, de ha megtanulnánk kezelni, nem lenne az.

Nem csak Magyarországon, hanem az egész világon megnőtt a műanyaghulladék mennyisége a pandémia miatt. Csak, hogy pár példát említsünk: a thaiföldi környezetvédelmi intézet szerint például a műanyaghulladékok mennyisége napi 1500 tonnáról 6300 tonnára nőtt az élelmiszerek házhoz szállításának növekedése miatt. Az Egyesült Királyságban 300 százalékra nőtt az illegális hulladéklerakások száma, Németországban pedig 6 százalékkal nőtt a fém- és műanyaghulladék mennyisége. A műanyaghulladékok akár 100-200 év múlva sem bomlanak le, ezért is kell most különösen nagy hangsúlyt fordítani az ügyre. 

Néhány évtizeddel ezelőtt még hallani sem lehetett arról, hogy létezik jó és rossz műanyag, az egyetemeken is csak a különböző típusokról és azok hasznáról tanultak a hallgatók. A világ mára odáig fejlődött, hogy több ezerféle műszaki műanyag található a piacon. Kancsár Zoltán, a Mould Kft. ügyvezetője szerint a műanyagokat alapvetően két nagy csoportra lehet osztani: a hőre keményedő műanyagok közé tartozik például a bakelitlemez vagy a régebbi gyártású telefonok burkolata, a hőre lágyuló blokkhoz pedig az újrahasznosítható műanyagokat soroljuk. A szakember maga is sajnálja azt a műanyag poharat, amiből valaki egy percig iszik, aztán eldobja. Annak ellenére, hogy fillérekbe kerül, olyan luxusnak, pazarlásnak érzi ezt, ami nem fér bele napjaink környezeti válságába. „Amíg nem tanul meg az emberiség együtt élni a műanyagokkal, addig nagy a baj. Meg kell tanulnunk használni őket, nagyon oda kell figyelni az újrahasznosításra” – magyarázta. A szelektív hulladékgyűjtésnek igenis van értelme, mivel nem is gondolnánk, hogy ma már mennyi mindent készítenek újrahasznosított hulladékból, például kerékpárok, cipők, fogkefék, különféle csomagolások, csípőprotézisek, utak, de még napelemek is készülhetnek ilyen módon.

zsv