72 ezer magyar nyugdíjas csúszott szegénysorba tavaly

Sokkal több szegény nyugdíjas lehet, mint ami a KSH adataiból kiderül.

Egy nemrég megjelent friss KSH-publikáció szerint tavaly tovább romlott a nyugdíjasok helyzete a relatív jövedelmi szegénység alapján – írja a Privátbankár. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akiknek jövedelme nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2019-ben ez az összeg 13 százalékkal magasabb volt az előző évinél, 105 259 forint a 2018-as 93 312 után. 

A nyugdíjasok között egyre többen felelnek meg ennek a fogalmi meghatározásnak, hiszen a 2018-ban regisztrált 10,9 százalék után 2019-ben már a legidősebbek 14,3 százaléka volt jövedelmi szegény. Egy évvel korábban ez a szám még „csak” 221 488 fő volt. Vagyis egy év leforgása alatt kiugró számú, 72 ezer nyugdíjas csúszott szegénysorba Magyarországon. 2010-ben a jövedelmi szegények aránya a nyugdíjasok között még csak 4,6 százalék volt, ami 113 ezer embert jelentett.

Hagyományosan a relatív jövedelmi szegénység a nők körében volt meghatározóbb, tavaly viszont a férfiak körében jelentősen nőtt az arány. A nyugdíjas férfiak körében 14,8, a nők esetében pedig 14 százalék volt a relatív jövedelmi szegények aránya.

Bár a KSH adatai alapján 293 ezerre tehető a jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok száma, szigorúan az ellátások nagyságát tekintve ennek többszöröse lehet az érintettek köre. A Magyar Államkincstár adatai alapján ugyanis közel 580 ezren vannak azok, akik havonta a szegénységi küszöbértéknél kevesebb, legfeljebb 100 ezer forintnyi összeget kapnak az államtól nyugdíjként. Az alacsonyabb összegű nyugdíj mellé viszont a munkabér is beszámít, ami sokak jövedelmi helyzetét tudja javítani. 

Egyre szélesebb az olló

A lendületes bérnövekedési ütem gyors ütemben emeli a szegénységi küszöböt, tavaly például 13 százalékkal, miközben ezzel párhuzamosan a nyugdíjak csupán 3,4 százalékkal emelkedtek. A folyamat tehát úgy néz ki, hogy hiába nőnek a nyugdíjak minden évben, a növekvő bérek által meghatározott szegénységi küszöb alá egyre nagyobb arányban csúsznak be a nyugdíjasok is. Ameddig a nyugdíjak számításánál nem veszik figyelembe a bérnövekedés mértékét, addig statisztikailag a nyugdíjasok egyre rosszabb helyzetbe fognak kerülni. 

A nyugellátások az alacsony emelési ütem miatt egyre kevésbé bírják el az elmúlt időszakot egyre inkább meghatározó élelmiszer-áremelkedést. Azok éves szinten akár kétszer nagyobb ütemben drágulnak, mint ahogy emelkednek a nyugdíjak. Márpedig a nyugdíjasok fogyasztói kosarában sokkal nagyobb súllyal szerepelnek az ilyen termékek, mint az átlagos fogyasztói kosárban.