Harc a táppénzért – az egészségügyi dolgozók kálváriája

Úgy tűnik, a kormány gesztusa visszafelé sülhet el: a munkájuk miatt elszenvedett koronavírus-fertőzés miatt kieső időre 100 százalékos táppénzt ígért Kásler Miklós az egészségügyben dolgozóknak, ám az igénylés bonyolult, hosszadalmas. Ráadásul a kórházak ellenérdekeltek annak beismerésében, hogy náluk kapta meg a dolgozó a fertőzést, viszont enélkül nem juthatnak pénzhez a károsultak. Ezernél is több érintett lehet.

„Magam miatt talán már abbahagynám a szélmalomharcot (hiszen csak pár napot voltam táppénzen, nem olyan komoly az anyagi veszteség, és komoly tüneteim se voltak), azonban maga a helyzet kezelése annyira igazságtalan, és sok, komolyabban megbetegedő kollégával szemben annyira embertelen, hogy messziről kiabál: a probléma rendszerszintű” – így írt egy elkeseredett egészségügyi dolgozó a Független Egészségügyi Szakszervezetnek (FESZ), miután még szeptemberben koronavírusos lett, és azóta járja kálváriáját, hogy megkapja a 100 százalékos táppénzt a betegállományért.

Ezt a táppénzt még szintén szeptemberben ígérte meg Kásler Miklós az egészségügyi dolgozóknak – de azóta kiderült, hogy a valóságban nagyon macerás hozzájutni.

A 22-es csapdája

Az érintettnek egy kollégája lett koronavírusos, aki a mintavétel után 10 napot várt a teszteredményére, addig pedig értelemszerűen karanténban is volt – a negatív eredmény után kezdett el harcolni a 100 százalékos táppénzért. Ehhez az kellett volna, hogy a háziorvos Covid-kóddal írja ki (ezt kérték tőle a bérszámfejtésen), amit viszont csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adhat ki, akiknél ezt jelezte is. Szeptember 29-én már megvolt a második negatív tesztje, mehetett dolgozni. Az NNK-tól 30-án hívták, hogy mivel már nincs betegállományban, forduljon a háziorvosához. Így sima táppénzes papírral ment a munkaügyre, ahol azt mondták, ha ők meg is ítélnék a 100 százalékos táppénzt, az átfutása nagyon hosszú, van, aki még a tavaszi táppénz megítélésére vár. Az üzemorvos nem volt segítőkész, azt vizsgálta, hogy esetleg a dolgozó máskor nem hordott maszkot, és ő is a hosszú procedúrával riogatott. Az NNK bevonását sem tudja megérteni a károsult, „miközben az NNK, a PCR-tesztelés, és sorban minden szakad össze a járvány súlya alatt, minket a jogos emelt táppénzigényünkkel beterelnek egy olyan intézményrendszer útvesztőjébe, amit a szórványosan előforduló mérgezéses, stb. foglalkozási megbetegedések kivizsgálására rendeltek”.

„A jelenlegi szabályok alapján akkor jár a táppénz, ha ténylegesen meg is betegszik valaki, ha csak karanténba kerül, akkor nem, pedig a keresetveszteség ugyanaz” – írta a Pesti Hírlap kérdésére Soós Adrianna, a FESZ elnöke. Miközben az egészségügyi törvény 70. paragrafusa kimondja, hogy a járványügyi zárlat alá kerülő dolgozókat is kártérítés illeti meg az állam részéről – ami a társadalombiztosítás által meg nem térített kereset, vagy más költség is lehet –, ezen jogszabály alapján még senki nem kapott kártérítést. „Többször írtam már ezzel kapcsolatban az Emminek, hogy ilyenkor ki az állam képviselője, nem válaszoltak a kérdésemre. A gyakorlatban a foglalkozási megbetegedésnek minősítés az, ami alapján 100 százalékos táppénzt kapott egyes esetekben az egészségügyi dolgozó, de ez inkább ritka kivétel. Az eljárás hosszadalmas, és a munkáltató gyakran el sem indítja ezt a procedúrát.” „Nem tudjuk, hogy a probléma hány embert érint pontosan, de mivel a becslések szerint az egészségügyi dolgozók 6-7 százaléka fertőződik meg, 1000 embert is érinthet a keresetkiesés, és ez a szám egyre nő” – vélte Soós. 

Hónapokig is tarthat az eljárás

De hogyan zajlik a folyamat, mikor kaphat 100 százalékos táppénzt egy egészségügyi dolgozó? Akkor, ha a betegséget foglalkozási megbetegedésnek minősítik, és ha nem önhibájából betegedett meg, például mert nem használt védőeszközt. Soós szerint mindkét eset bizonyítása igen szubjektív. A foglalkozási betegség gyanúját a háziorvos vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos állapítja meg, ha bebizonyosodott a fertőzés ténye. Ezután továbbküldi az illetékes kormányhivatalnak, akik kivizsgálják, hogy valóban a munkahelyen betegedett-e meg, és megtett-e minden megelőző intézkedést. A FESZ elnöke szerint például van olyan intézmény, ahol tiltották a védőmaszk használatát, mégsem indították el a foglalkozási megbetegedési eljárásokat. Ahol pedig igen, a hosszadalmas nyomtatvány-kitöltés után az eljárás hónapokig is eltartott, vagy még most is húzódik.

Soós is úgy látja, hogy a munkáltatónak és a foglalkozás-egészségügyi orvosnak – aki a munkáltató alkalmazottja – nem áll érdekében a vizsgálat elindítása, mert akkor a munkáltatót is vizsgálhatják, hogy mindent megtett-e a dolgozók érdekében, és a papírmunka is sok. Ha valaki nem betegedett meg, el sem indul az eljárás, annak ellenére, hogy a fent idézett egészségügyi törvény alapján a karantén alatti jövedelemkiesés miatt is járna kártérítés. 

Nem csak bírálnak, javasolnak is

A szakszervezet nem csak bírál, javaslata is van: szerintük minden egészségügyi dolgozónak és közszolgálatban lévő dolgozóknak járjon teljes táppénz a tb-törvény módosításával, így – mivel lenne hatályos törvényi rendelkezés – az eljárásrend is elég lenne az ügy rendezéséhez. A módosítás lényege az lenne, hogy minden karanténba került dolgozó automatikusan kapjon 100 százalék táppénzt, és ha a fertőzés miatt egyéb anyagi veszteség érte, akkor kérelem és igazolás alapján más kártérítést is. Ez járványügyi szempontból is fontos lenne, mivel megszüntetné az ellenérdekeltséget abban, hogy az enyhe tünetes dolgozó, vagy akinek a családjában van fertőzött, bemenjen dolgozni. 

„A leveleinkre az Emmi annyit szokott üzenni, hogy ismert a foglalkozási betegségek eljárásrendje. Ám tudjuk, az nem a járványra lett kitalálva, és nem ilyen tömeges esetekre alakították ki az eljáró hatóságok létszámát sem” – mondta a szakszervezet elnöke.

Dercsényi Dávid