Magyarország

Csingiz Ajtmatov kirgiz íróról elnevezett parkot avattak Zuglóban

Published

on

Az ünnepségen részt vett Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök is.

Az eseményen Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, Budapestnek fontos, hogy bővítse nemzetközi kapcsolatait, mert egy erős településnek széles körű beágyazottságra van szüksége. Ezért fűzi szorosabbra az összeköttetést a kirgiz fővárossal, Biskekkel is.

Személyes kiváltságnak nevezte, hogy éppen Zuglóban avatják fel a parkot. Megtisztelő, hogy a kerület egykori polgármestereként és a főváros jelenlegi vezetőjeként hozzájárulhatott ahhoz, hogy Budapest egy szeglete megemlékezzen a híres íróról – hangoztatta.

Pótolhatatlan veszteség érné az emberiséget, ha elfeledné különböző korok és népek szerzőit – jelentette ki Karácsony Gergely. Csingiz Ajtmatovot idézve arról beszélt, hogy a kultúra kötőanyag a társadalomban, ezért nem lehet kiváltság.

A főpolgármester úgy vélekedett, hogy a kirgiz írót kell olvasniuk azoknak, akik humanizmusról, szabadság iránti vágyról, ember és természet ősi kapcsolatáról akarnak tanulni.

„Márpedig nekünk, itt és most pont erre van szükségünk” – fogalmazott.

Karácsony Gergely szerint Kirgizisztán újkori történelme bizonyítja, hogy a szabadságvágy és a kitartás sosem illúzió. Egy szabadságvágyó nép nem tűri, hogy valaki elherdálja a reményeit. A kirgizek az elmúlt években kétszer is megmutatták, hogy nem fogadnak el olyan vezetőket, akik a magánérdeket a közjó elé helyezik – mondta.

„Mi, magyarok ilyenkor jó, ha emlékeztetjük magunkat: mindig van mit és mindig van kitől tanulnunk” – hangsúlyozta.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy a klímaváltozás, a globális járványok idején különös erejű Csingiz Ajtmatov intése: szép, ha a haladás közel hozza a világűrt, de az is nagyon fontos, hogy az ember maradjon meg embernek, ne váljon belőle hideg, számító lény, aki elfelejti, milyen örülni a tavasznak.

A névadási és táblaavatási ünnepségen a kirgiz elnök – aki hétfőn és kedden hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon – Európa egyik legszebb városának nevezte Budapestet.

Csingiz Ajtmatov világhírű író, tehetséges publicista, humanista gondolkodó, kiemelkedő állami személyiség és diplomata volt. Műveiben a távoli kirgiz falvakat és az egész emberiséget érintő kérdésekkel egyaránt foglalkozott, életében mindvégig támogatta a világbéke és a nemzetek közötti együttműködés eszméjét – mondta Szooronbaj Dzsejenbekov.

Kijelentette: őszintén hálás, amiért a parkot Csingiz Ajtmatovról nevezték el, aki a kirgiz nép büszkesége. Ez is annak a tiszteletnek a jele, amely Magyarországon övezi az írót – fűzte hozzá.

A kirgiz elnök kellemes meglepetésnek nevezte, hogy Csingiz Ajtmatov műveit jól ismerik Magyarországon. Az írót, akinek több alkotását lefordították magyarra, magas szintű állami kitüntetésben is részesítették Magyarországon – közölte.

Szooronbaj Dzsejenbekov azt mondta, bízik abban, hogy Csingiz Ajtmatov munkásságát még szélesebb körben megismerik a magyarok.

A beszédek után ünnepélyesen leleplezték a kirgiz íróról elnevezett park tábláját, a két ország jelképeként pedig elültettek egy-egy fát.

Az eseményen Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes és Horváth Csaba zuglói polgármester is részt vett.

Csingiz Ajtmatovot (1928-2008) a világ legismertebb kirgiz írójaként tartják számon. Műveit több mint 100 nyelven, 90 milliónál több példányban adták ki.

Legismertebb írásai a Dzsamila szerelme (1958), Az első tanító (1962), A versenyló halála (1966) és Az évszázadnál hosszabb ez a nap (1981).

Megkapta az Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért elnevezésű elismerést, amelyet 1993-ban vehetett át. Többször jelölték irodalmi Nobel-díjra. Művei Magyarországon is nagy sikert arattak, a szerzőt kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével.

A türk népek kultúrájának védelmezője volt. Hazájának egyik legtekintélyesebb közszereplőjeként komoly befolyással bírt a kirgiz kulturális, belpolitikai és külpolitikai életre egyaránt. A szovjet átalakulás idején, 1989-től Mihail Gorbacsov elnök tanácsadójaként dolgozott, az 1990-es évek elejétől diplomataként szolgálta országát.

Csingiz Ajtmatov, a kirgiz nemzeti irodalom megteremtője egy nürnbergi kórházban hunyt el 2008 júniusában.

(MTI)

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version