A neandervölgyi génnel rendelkezők sérülékenyebbek a koronavírussal szemben

Az európaiak 16 százalékát érinti a nagyobb veszélyeztetettség.

Magasabb a súlyos Covid–19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák – állapították meg német kutatók, írja az MTI.

    „Aki ezt a génváltozatot örökölte, háromszor nagyobb valószínűséggel kerül lélegeztetőgépre koronavírus-fertőzés esetén” – közölte Hugo Zeberg, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója.

    Svante Pääbo vezetésével a német intézet tudósai voltak azok, akik több mint tíz éve a neandervölgyi ember teljes genetikai állományát megfejtették egy 38 ezer éves, Horvátországban előkerült neandervölgyicsontból nyert DNS-ből. A tudósok azt is kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyi embertől származik, azóta azt is bizonyították, hogy az afrikaiak DNS-ében is van valamiféle neandervölgyi örökség.

    A Nature című tudományos folyóiratban szerdán bemutatott tanulmányban Zeberg és Svante Pääbo azonosította gének azon csoportját, amelynek megléte növeli a kórházi kezelés és légzési elégtelenség kockázatát koronavírus-fertőzés esetén.

    Megállapították hogy ezek a gének egy olyan csoporthoz tartoznak, amelyek a neandervölgyi embertől öröklődtek. Ez a géncsoport megtalálható az európai népesség 16 százalékánál, a dél-ázsiai populáció felénél, míg Afrika és Kelet-Ázsia lakói esetében egyáltalán nincs jelen.

    „Kiderült, hogy ezeket a génváltozatokat a modern ember a neandervölgyiektől örökölte, amikor mintegy 60 ezer éve keveredett velük” – magyarázta Zeberg.

    A kutatók azt azonban nem tudták feltárni, hogy a gének ezen csoportja miért okoz komplikációkat Covid–19-betegeknél.

    „Nyugtalanító, hogy egy ilyen genetikai örökségnek a neandervölgyi embertől ilyen tragikus következményei vannak a mostani világjárványban. Ezt a lehető leggyorsabban meg kell vizsgálni” – mondta Pääbo.

    A kutatók szerint a géncsoport nem egyenlően van jelen a különböző földrajzi térségekben. Miközben megtalálható a dél-ázsiaiak, különösen a bangladesiek mintegy felének a genomjában, az európaiaknak csak 16 százaléka hordozza.

    A legnagyobb az előfordulása a bangladesieknél, 63 százalékuk hordozza. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások például kimutatták, hogy az általános népességhez képest a bangladesi eredetűek esetében mintegy kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy a beteg meghal koronavírus-fertőzés esetén.

     A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy 60 ezer éve találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a neandervölgyi ember genetikai örökségét. (MTI)