Papír van róla: az egyik legzárkózottabb nép a magyar

A tagállamok társadalmainak sokszínűségét elemző jelentést adott ki szerdán a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) – számol be a Qubit. Mint a jelentés felvezetőjében írják, a szervezet legtöbb tagállamában jelentősen nőtt a társadalmi sokféleség az elmúlt évtizedekben, és ez, ha megfelelően menedzselik, gazdasági lehetőségeket rejt magában az adott ország számára. Ezért térképezték fel, hogyan alakul az egyes tagállamokban a különböző társadalmi csoportok megítélése, illetve lehetőségeik a munkaerőpiacon.

A vizsgált öt társadalmi csoportot hátrányos helyzetűnek tekintik a munka világában és összességében a társadalomban is: ezek a bevándorlók, leszármazottaik és egyéb etnikai kisebbségek tagjai; az LMBTQ közösség tagjai; az idősek; a fogyatékkal élők; végül pedig a nők. A jelentésben azt is vizsgálták, hogyan változott az elmúlt két évtizedben ezeknek a csoportoknak a munkaerő-piaci helyzete.

A főbb megállapítások szerint a nők munkaerő-piaci részvétele jelentősen növekedett; a bevándorlók és gyermekeik lakosságon belüli aránya a legtöbb OECD-országban megnőtt, valamint nőtt a többségétől eltérő szexuális preferenciáikat nyíltan vállalók aránya is a társadalmakban.

Továbbá már a világjárvány előtti időszakban is megfigyelhető volt egyfajta polarizáció a felsorolt kisebbségek megítélésében, különösen a bevándorlók és etnikai kisebbségek tekintetében – írja a cikk.

A jelentésben a diverzitáshoz való általános hozzáállást is vizsgálták. Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a bevándorlók iránti nyitottság, a homoszexualitás elfogadása és a nemek egyenlőségének támogatása összefügg. Ez arra is utalhat, hogy az egyik kisebbség iránti nyitottság bátorítása a többi kisebbség iránti attitűdön is javít. Az OECD több országában, például Németországban, Norvégiában, Portugáliában és Spanyolországban az elmúlt évtizedben javult a bevándorlók megítélése, máshol azonban, például Olaszországban és Magyarországon romlott. Európa megosztottsága e kérdéskörben jelentősen nőtt a 2010-es években, az LMBT emberek iránti nyitottság azonban az OECD-tagok nagy többségében stabilan nőtt.

A lap szerint sejthető volt, hogy a társadalom sokszínűségét és az azokhoz kapcsolódó attitűdöket tekintve Magyarország az OECD zárkózottabb tagállamai közé fog tartozni, de erre az abszolút rekordra azért nem lehetett számítani: a Gallup 2018-as reprezentatív felmérése szerint Magyarországon vannak a legkevesebben (a lakosság mintegy 12 százaléka), akik úgy gondolják, hogy városuk, környékük megfelelő lakóhely egy etnikai kisebbséghez tartozó, egy szexuális kisebbséghez tartozó, illetve egy bevándorló személy számára.

Még inkább figyelemreméltó, hogy a tagállamok közül Magyarországon mérték a legnagyobb visszaesést e tekintetben a 2008 és 2018 közötti időszakban, 2008-ban ugyanis még 54 százalék volt ugyanez az érték.

10 év alatt tehát több mint 40 százalékponttal csökkent Magyarországon azoknak az aránya, akik a lakóhelyüket alkalmasnak ítélnék egy nem a fehér többségi társadalomhoz tartozó ember letelepedésére – von tanulságot a lap.