Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

A németek hozzányúlnak a választójoghoz

Létrehozva:

A szövetségi parlamenti (Bundestag) létszám további növekedésének megakadályozását szolgáló választójogi reformról állapodtak meg a német kormánypártok vezetői a koalíciós egyeztető tanács szerda hajnalban véget ért ülésén – írja az MTI.

A jelenlegi, 19. ciklusában 709 fős Bundestag a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után, és a 2021 szeptemberében tartandó választás után még inkább felduzzadhat, a képviselők száma 800 fölé emelkedhet, ami valamennyi parlamenti párt szerint veszélyeztetheti a működését, illetve a választópolgárok előtt indokolhatatlanul drágává tenné fenntartását.

A kormánypártok – a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) – vezetői két szakaszból álló tervben egyeztek meg. Első lépésként a 2021-es választáson nem egyenlítenek ki három úgynevezett többletmandátumot. Erről még az idén, legkésőbb szeptember végéig törvényt kell hozni, hogy a szabályozás megfeleljen az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság ajánlásának, amely szerint a választás előtti egy évben már nem szabad módosítani az előírásokat.

Második lépésként a 2025-ös választástól 299-ről 280-ra csökkentik a választókörzetek számát. Erről még a jelenlegi törvényhozási ciklusban jogszabályt alkotnak. Ugyancsak még a mostani ciklusban felállítanak egy bizottságot egy szélesebb körű reform előkészítésére. A képviselőkből és szakértőkből, tudósokból álló testület a többi között arról dolgoz ki majd ajánlásokat, hogy miként csökkentsék a választójog korhatárát 18-ról 16 évre, hogyan biztosítsák a nők és férfiak egyenrangú képviseletét és miként korszerűsítsék a törvényhozási munkát.

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestagban a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertes politikusok kapják, a másik felét pedig a listás szavazatok alapján osztják ki az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt átlépő pártok között. Ugyanakkor ha egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki, többletmandátumok jönnek létre.

A mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva ezzel a választók akaratát. Ezért a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének biztosítására a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis amennyiben egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot.

A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson 46 többletmandátum keletkezett, torzító hatásuk ellensúlyozására pedig 65 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani a frakcióknak.

Így lett a testület létszáma a törvényben rögzített 598 – 299 egyéni körzetben szerzett mandátum és ugyanennyi listás mandátum összessége – helyett 709, ami minden korábbinál nagyobb parlamentet eredményezett, és többek között azzal járt, hogy át kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag plenáris ülésekre szolgáló termét, hogy valamennyi képviselő elférjen.

Legnépszerűbb cikkeink