Putyin szóvivője szerint nincs okuk nyomozni 

Kreml: Milyen mérgezés? Milyen nyomozás?

A Kreml egyelőre nem látja okát, hogy bűnügyi nyomozás induljon Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Szerinte nyomozásra akkor lesz indok, ha beazonosítják a Navalnij szervezetébe került anyagot, és ha megerősítik, hogy a politikust megmérgezték. Úgy vélekedett, hogy mindaddig elhamarkodott dolog mérgezésről beszéni.

„Először meg kell találni az anyagot, meg kell állapítani, hogy mi okozta az állapotát. Vagyis indok kell a nyomozáshoz. Egyelőre annyit állapíthatunk meg, hogy a páciens kómában van” – mondta.

A szóvivő azt mondta, a berlini Charité klinika diagnózisa nem veszi biztosra Navalnij megmérgezését. Ez szerinte csak az egyike az lehetséges orvosi verzióknak.

Peszkov megfogalmazása szerint az orosz és a német szakértők „orvosi elemzése abszolút egybeesik”, de „a következtetések különbözőek”. Mint mondta, az omszki orvosok már az első órákban megállapították a kolinészteráz-aktivitás csökkenését, és az ottani intenzív osztályon azonnal atropint adtak be neki, amint a német orvosok is, akik részéről „semmi új” sem hangzott el. A kolinészteráz-szint csökkenésének okát egyelőre egyik országban sem sikerült megállapítani, a vizsgálatok nem mutattak ki konkrét anyagot.

„Lehet, hogy a németek meglátják majd (a keresett anyagot)” – mondta a szóvivő, kitérve arra, hogy a kolinészteráz-szint csökkenését gyógyszer is okozhatta.

Emlékeztetett rá, hogy az orosz orvosok készek arra, hogy az először vett mintákat német kollégáik rendelkezésére bocsássák, valamint a biológai anyagok cseréjére.

Peszkov kifogásolta, hogy Nyugaton a mérgezést tartják a történtek egyetlen lehetséges magyarázatának, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Steffen Seibert német kormányszóvivő rögtön azt mondta: valószínűleg mérgezés történt.

Mint monda, az Kreml „üres zsivajnak” tekinti a vádakat, miszerint az orosz vezetésnek köze lehet Navalnij megmérgezésékhez, ezek „semmiképp sem lehetnek igazak”, ezért nem viszonyul hozzá komolysággal. Közölte: személy szerint nincs tudomása arról, hogy az orosz titkosszolgálatok megfigyelték volna Navalnijt szibériai útja során, ahogy azt a hétvégén a Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap írta.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Navalnij nem jelent veszélyt Oroszországra nézve. Beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel folytatott telefonbeszélgetése során valóban szót ejtett Navalnij állapotáról, de nem adott ki utasítást az ellenzéki politikus külföldre szállításával kapcsolatban. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben az orvosok kezében volt a döntés, az illetékes szervek pedig hatékonyan jártak el.

Kérdésekre válaszolva Peszkov nem látott tendenciát abban, hogy a rendszer bírálóit meggyilkolják vagy merényletet követnek el ellenük. A Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus és a Pussy Riot-csoporthoz tartozó, a Mediazona hírportált alapító Pjotr Verzilov ellen állítólag megkísérelt mérgezésekkel kapcsolatban kijelentette:

„Először is, nem tudjuk, hogy mérgezésekről van-e szó.”

Hozzátette, hogy ezek az esetek külföldön történtek.

„A világ minden országában nagyon sok mérgezés történik. Minden konkrét esteben pontos információval kell operálni. Én nem rendelkezem ilyen adatokkal. Ha önök igen, osszák meg” – mondta.

A szóvivő „szörnyű tragédiának” nevezte a Kreml közelében 2015-ben agyonlőtt Borisz Nyemcov ellenzéki politikus halálát. Hozzáfűzte, hogy a nyomozás eredménye közismert.

Szergej Sigejev, a moszkvai Kriminalisztikai Szakértői Iroda vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a berlini kórháznak a jelek szerint a szervezetbe jutott konkrét anyag híján nincs elég bizonyítéka arra, hogy megállapítsa Navalnij megmérgezését. Sigejev rámutatott, hogy az emberek kolinészteráz-aktivitása jelentősen eltér, különösen krónikus betegségek esetén. (MTI)