Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Zuglói ingatlan: kótyavetye vagy jó üzlet?

Tálos Lőrinc

Létrehozva:

18 millió forintért ad el egy különálló műhelyépületet a zuglói villanegyedben a kerület önkormányzata. Várnai László önkormányzati képviselő szerint az épület ennél jóval többet érhet, Horváth Csaba polgármester állítja: épp ennyit.

A Thököly út 64/B évekkel ezelőtt még teljes egészében önkormányzati tulajdonban álló épület volt. A kertjével együtt osztatlan közös tulajdonban lévő társasház jelenlegi többségi tulajdonosa és a különálló, most raktárként hasznosított épület bérlője fordult az önkormányzathoz vételi ajánlattal: az önkormányzat maradék tulajdonát akarták megvásárolni, a raktárként funkcionáló épületet. A zuglói bizottság felbecsültette az ingatlant, majd jóvá is hagyta az eladást ‒ ám a végső szót a kerület közgyűlésének kellett kimondania.

„Az első kérésre azonnal felfüggesztettem a bizottság döntését, amely az épület 18 millió forint + áfa áron való értékesítésére irányult, és kivizsgáltattam, mert nekem is az volt az első gondolatom, hogy ez jóval többet ér ennél. De ezt a vélekedést a szakemberek nem igazolták” – mondta a Pesti Hírlapnak Horváth Csaba polgármester.

Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke, önkormányzati képviselő szerint az értékbecslés nem állja meg a helyét, ráadásul semmi nem kötelezi az önkormányzatot arra, hogy 18 millió forintért eladja az épületet, kérhetne érte többet is. Ráadásul – mint mondja – a testület elé került egy olyan értékbecslés is, amely 19,7 millióban állapította meg az ingatlan „egyeztetett, végső piaci értékét”, illetve 22,4 millióban, ha átminősítik azt lakássá.

„Az értékbecslést nem kell a képviselő-testületnek elfogadnia. Alá nem mehet – az hűtlen kezelés lenne –, de felfelé igen. Azt mondhatjuk, hogy mivel a vevőnek érdekében áll, hogy megvegye, ezért magasabb összeget kérünk. Az pedig abszurd, hogy figyelmen kívül hagyjuk, hogy az 1400 négyzetméteres telek harmada is a vevő tulajdonába kerül és ezt nem számítjuk be az ingatlan értékébe” – mondja Várnai, aki szerint 18 millióért 25 négyzetmétert sem lehet venni Zuglóban. Az ingatlan alapterülete pedig 155 négyzetméter.

„Két külön értékbecslőt kértünk fel és mindkettő azt mondta, hogy ilyen esetekben nem értelmezhető önállóan a telek értéke, hiszen osztatlan közös tulajdonról van szó – reagált a képviselő érveire a polgármester. – Ez egy gazdasági épület, nem lakás, és azzá csak a többségi tulajdonos beleegyezésével lehetett volna nyilvánítani, a többségi tulajdonos viszont maga a vevő, aki ellenérdekelt fél, így miért járulna hozzá? Dönthettünk volna arról, hogy nem adjuk el, és akkor fizetjük tovább a közös költséget” – emlékeztet Horváth arra, hogy a vevő jelenleg 50 ezer forintért bérli az önkormányzattól az épületet, miközben a közös költség, amelyet az önkormányzat fizet 51 ezer 150 Ft.

Várnai arra, hogy az ingatlan jelenleg semmilyen bevételt nem hoz az önkormányzatnak, valójában csak egy maradvány azelőttről, mielőtt a bérlők a rendszerváltás után megvásárolhatták a bérlakásokat, azt válaszolja, hogy nem kellett volna 2017-ben ilyen feltételekkel bérbe adni. „Mintha egy rossz üzletet egy másik rossz üzlettel szeretnének kijavítani. Az eleve abszurd, hogy mi közös költséget fizetünk egy olyan épület után, amelyet raktárként adunk bérbe” – mondja a képviselő, aki szerint megoldás lenne, ha felmondanák a bérleti szerződést és kiadnák másnak, jobb feltételekkel.

Az eladást az MSZP, a DK és az LMP képviselői támogatták, nemmel szavazott a Fidesz, a CivilZugló és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt képviselője mellett a koalíciós partner Momentum.

Legnépszerűbb cikkeink