Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Enyhült a fegyelmünk, de be kell tartani a szabályokat, mert rajtunk múlik az újabb járványerősödés

Létrehozva:

Kemenesi Gábor / Fotó: Csortos Szabolcs - UnivPécs

Újabb korlátozásokról és rekordszámú napi fertőzöttről szólnak a hírek. Ez már a második hullám, vagy még csak az elsővel küzdenek sokan? Kemenesi Gábor virológussal beszélgettünk.

Világszerte egyre több helyen hozzák vissza a korlátozásokat. Ez már a második hullám?
Azt, hogy minek nevezzük, vagy milyen tényezőket veszünk figyelembe, sokféle lehet. Ugyanakkor semmiben sem változtat az alapvető igazságokon, mégpedig hogy mire kell odafigyelnünk. Az, hogy bizonyos országokban ez a második hullám, vagy az elsőnek a felütése, nagyon komplex kérdéskör. De azon, hogy az embereknek mit kell csinálniuk, semmin nem változtat az, hogy első vagy második hullámnak hívjuk. Maszkhordás, kézmosás, távolságtartás, és a járványügyi intézkedések maximális betartása kell. Az a bizonyos ereszd el-fogd meg játék most vár ránk igazán. Négy héttel ezelőtthöz képest semmi sem változott, de az várható volt, hogy a nyitástól lesznek esetszám növekedések. Viszont az sem megoldás, ha nem nyitunk, ugyanis ez a gazdaság szempontjából fontos. Az esetszám-növekedést kezelni kell.

Amerikában a legrosszabb a helyzet. Mit csinálnak ott rosszul, hogy rekordokat döntöget az új fertőzöttek száma?
Az USA esetében elmondható, hogy ez még csak az első hullám megerősödése. Amikor elkezdett volna csökkenni, akkor visszaütött. Egy-két héten belül ismét látni fogjuk azokat a képsorokat, amiket korábban New Yorkban láttunk, ezekben a pillanatokban telítődnek fel az intenzív osztályok. A járvány ott átpolitizálódott, sok állam emiatt politikai szinten kezelte, a szakértői vélemények pedig valahol elhaltak.

Spanyolországban is ugyanez a helyzet? Ott 200 ezer ember került vesztegzár alá.
Spanyolországban és egész Európában is régiós felütésekről lehet beszélni. Gondoljunk csak
a németországi húsfeldolgozó vagy a csehországi bánya esetére. A vírus földrajzi megoszlása megvan, lehet, hogy Magyarországon naponta 10 eset van, de ettől a vírus teoretikusan mindenhol jelen van. Ha van egy megfelelő kis mikroközeg, például egy munkahely, akkor ott kisebb gócpontot tud létrehozni. Amennyiben ősszel nagyon sok tényező – környezeti, emberi viselkedés – megfelelő lesz a vírusnak, akkor lehet, hogy ezek a kis gócpontok aktívabban, gyorsabban tudnak majd növekedni. Ekkor lesz majd megfigyelhető egy nagyobb régiós növekedés.

Ön hogy áll ehhez a kérdéshez?
Optimista és pesszimista is vagyok. Optimista azért, mert a járványügy és az emberek már tudják, hogy mivel állunk szemben, tehát van egy felkészültség és figyelem. Jó eséllyel az már nem történhet meg, ami megtörtént Nyugat-Európában, azaz, hogy akkor kezdtek el lépni, amikor már tényleg aktívan terjedt a vírus. Ugyanakkor pesszimista is vagyok, mivel az emberek fegyelme enyhült, ahogy a hitük is, hogy egyáltalán tényleg létezik ez a vírus. Az, hogy ebből a sok kis gócpontból mennyire tud majd felerősödni, az elsősorban önön, rajtam és az olvasón fog múlni. Nekem is szokták mondani, hogy miért riogatok, de ez nem riogatás, hanem tények. Erről beszélni kell.

Orbán Viktor pénteken azt mondta, hogy ha jól felkészülnek az egészségügyi szakemberek, nem lesz második hullám Magyarországon.
Már nem az van, mint korábban, hogy nem tudjuk, honnan jön, mennyire terheli le az egészségügyet. Európában és a világ nagy részén is van egy monitoring rendszer, így látjuk a folyamatokat. A járványügynek figyelni kell arra, hogy elkapja az esetleges láncolatokat, és hogy felkutassa, izolálja a kontaktokat. Az embereknek pedig arra kell figyelni, hogy betartsák a szabályokat. Összességében az, hogy mi vár ránk, az sok mindenen múlik.

Legnépszerűbb cikkeink