Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Leginkább nem a piacról élnek a magyar profi futballcsapatok

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Tûzijáték a bajnok Ferencváros labdarúgócsapatának ünnepségén, amelyen átvették az aranyérmet és a kupát az OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Ferencvárosi TC - Mezõkövesd Zsóry FC mérkõzés után a Groupama Arénában 2020. június 27-én / Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

A bajnok Ferencváros tavalyi összes bevételének 60 százaléka érkezett egyéb címszó alatt. 1 milliárd érkezett az FTC-től, 400 millió harmadik féltől érkező támogatás volt. 

Miközben a most kiesett Debrecen 10 évvel ezelőtt még alig több mint egymilliárd forintos éves bevétel mellett lett bajnok, 2019-ben a Fradinak már tízszer ennyi kellett hozzá: 9,27 milliárd forintos összbevételük volt.

Ebből 3,78 milliárd származott értékesítésből,  5,49 milliárd forint volt az egyéb bevétel, tavalyi kassza 59 százalékát az egyéb bevételek tették ki.  Az Mfor összeállítása szerint

  • a legnagyobb tétel, közel 3,1 milliárd a felnőtt férfi labdarúgócsapat hazai és nemzetközi szereplése kapcsán értékesített vagyoni értékű jogokból származott,
  • 1,05 milliárd érkezett az anyaegyesülettől, az FTC-től,
  • 521 milliót játékjog értékesítésének köszönhetnek,
  • 395 millió harmadik féltől érkező támogatás volt,
  • 141,5 millió TAO-támogatás,
  • 218 milliót pedig “különféle egyéb bevételként” azonosítottak.

A teljes NBI-re igaz ugyanakkor, hogy a bevételeinek zömét nem a piacról szerzi. Az UEFA 2018-as üzleti évre vonatkozó átfogó jelentése szerint a magyar bajnokságban szereplő csapatok bevételének csupán 3 százaléka érkezett jegy- és bérleteladásból, 9 százalék az UEFA-tól érkező támogatás, 41 százalék a szponzori és reklámbevétel,

47 százalék pedig egyéb bevétel.

(Mfor)

Legnépszerűbb cikkeink