Magyarország
Leginkább nem a piacról élnek a magyar profi futballcsapatok
A bajnok Ferencváros tavalyi összes bevételének 60 százaléka érkezett egyéb címszó alatt. 1 milliárd érkezett az FTC-től, 400 millió harmadik féltől érkező támogatás volt.
Miközben a most kiesett Debrecen 10 évvel ezelőtt még alig több mint egymilliárd forintos éves bevétel mellett lett bajnok, 2019-ben a Fradinak már tízszer ennyi kellett hozzá: 9,27 milliárd forintos összbevételük volt.
Ebből 3,78 milliárd származott értékesítésből, 5,49 milliárd forint volt az egyéb bevétel, tavalyi kassza 59 százalékát az egyéb bevételek tették ki. Az Mfor összeállítása szerint
- a legnagyobb tétel, közel 3,1 milliárd a felnőtt férfi labdarúgócsapat hazai és nemzetközi szereplése kapcsán értékesített vagyoni értékű jogokból származott,
- 1,05 milliárd érkezett az anyaegyesülettől, az FTC-től,
- 521 milliót játékjog értékesítésének köszönhetnek,
- 395 millió harmadik féltől érkező támogatás volt,
- 141,5 millió TAO-támogatás,
- 218 milliót pedig “különféle egyéb bevételként” azonosítottak.
A teljes NBI-re igaz ugyanakkor, hogy a bevételeinek zömét nem a piacról szerzi. Az UEFA 2018-as üzleti évre vonatkozó átfogó jelentése szerint a magyar bajnokságban szereplő csapatok bevételének csupán 3 százaléka érkezett jegy- és bérleteladásból, 9 százalék az UEFA-tól érkező támogatás, 41 százalék a szponzori és reklámbevétel,
47 százalék pedig egyéb bevétel.
(Mfor)
-
Archív cikkek2020.01.30. 3:22
„Ott a sötét vár rám, a végtelen sötétség…”
-
Archív cikkek2020.05.07. 8:40
Sikerült koronavírusos koreai munkásokat importálnia a kormánynak Gödre
-
Archív cikkek2020.04.01. 8:11
Teljhatalom: a vírus miatt meg kell épülnie a Városligetnek
-
Archív cikkek2020.02.17. 1:00
„Örüljenek, hogy ilyen futballszerető miniszterelnökük van”