Hungarikum lett a magyar szablyavívás és a csíksomlyói búcsú a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás

Mindezeket Nagy István agrárminiszter jelentette be a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén. A Magyar Értéktár is nyolc tétellel bővült.

„A csíksomlyói búcsúval, a klasszikus magyar szablyavívás hagyományával is bővült a Hungarikumok Gyűjteménye. A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült” – áll az Agrárminisztérium közleményében.

– A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe.

– A klasszikus magyar szablyavívás hagyománya, a magyar kardiskola alapja mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti érték is a hungarikumok közé került.

– A kérészrajzás, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, világviszonylatban is egyedülálló.

„A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.”

A Magyar Értéktárba került:

– a hajdúnánási szalmafeldolgozás,
– az 1568-as vallásszabadság törvény,
– a Tavaszi emlékhadjárat,
– az újfehértói fürtös meggy,
– a beregi keresztszemes hímzés,
– az aracsi templomrom és az aracsi kő,
– a kocsi kocsi,
– a balatonfüredi Anna-bál.