Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

A KRÉTA használhatatlan, de a tanárok jól alkalmazkodnak a digitális oktatáshoz

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Fotó: Balázs Attila / MTI

Több mint egy hónapja folyik digitálisan az oktatás Magyarországon. Az ELTE PPK összegyűjtötte a pedagógusok tapasztalatait, a névtelen felmérésből pedig az látszik, hogy a kötelezően használandó KRÉTA rendszer nem közönségkedvenc.

Az ELTE PPK jóvoltából megérkezett az első, nagyobb felmérés a digitális oktatás tapasztalatairól. A kérdőívet 1113 tanár töltötte ki, és bár nem reprezentatív, adhat egy képet a tanítás hatékonyságról, és a különböző alkalmazások használhatóságáról. A kitöltők közt több mint 300 gimnáziumi tanár és 300 felső tagozatos tanár volt, de alsós tanítók, és a szakképzésben tanítók is több mint kétszázan képviseltették magukat. Érdekesség, hogy ugyan a népesség több mint 30 százaléka községekben, nagyközségekben lakik, a kitöltők között csak 11 százalék jelölte meg ezt a településtípust.

Az már a felmérés elején kiderül, hogy a tanárok a diákok több mint 80 százalékát be tudják vonni a digitális oktatásba.

„Ez egy reális szám. A diákok bevonása most még nehezebb, mint eddig. A tanárok között folyamatosan megy a jelzés, hogy kire kell odafigyelni, osztályfőnököknek jelezzük, szülőnek is írunk, és az önkormányzattal is együtt dolgozunk. Felkeresik a diákokat, akiket nem tudunk bevonni, és megnézik, mi a helyzet” – mondta egy fővárosi gimnázium tanára.

KRÉTA: kötelező, és használhatatlan

A felmérést kitöltő tanárok 31 különféle alkalmazás és módszer közül választhatták ki, melyiket használják, és értékelhették a használhatóságát is. Az már az összesített statisztikából kiderül, hogy a KRÉTA volt a legkevésbé használható alkalmazás, egy 1-től 4-ig terjedő skálán átlagosan 1,9-re értékelték. A tanároknak viszont éppen a KRÉTA rendszerben kell adminisztrálni a jegyeket, és ha Google Classroomon tarják az órát, akkor oda kell beírni az óra tematikáját. „A tankerületünk hangsúlyozta, hogy a szülőkkel való kapcsolattartásra nem kötelező ezt használni, de kiemelte, hogy mire jók az új funckiói. Leginkább semmire” – mondta a Pesti Hírlapnak nyilatkozó forrásunk.

A Google Classroom és a YouTube-videók feltűnően hasznosnak bizonyulnak, összesítésben 3,6-os, illetve 3,5-ös értékelést kaptak, és a Zanza.tv sincs sokkal lemaradva. A YouTube-ot és a Zanzát a felső tagozatos tanárok szeretik leginkább a Google Classroom a gimnáziumokban népszerű. Kapcsolattartásra a Facebook és a Messenger csoportok a legnépszerűbbek, de azt forrásunk is megerősítette, és a felmérésből is látható, hogy a motiválásra, diákok bevonására már nem annyira alkalmas: minden ötödik pedagógus mondta azt, hogy a Facebookon, Messengeren tudja motiválni a diákjait.

A gimnáziumok a Google Classroomra esküsznek

A felmérésből látszik, hogy a tanárok leginkább öt módszert alkalmaznak a tanításra: a KRÉTA-t, a YouTube-ot, a Google Classroomot, a Messengert, és e-mailben is küldenek feladatokat.

Általános iskolában a KRÉTA és a Messenger számít a legnépszerűbbnek. Érdekesség, hogy a négy csoport (alsó és felső tagozat, gimnázium és szakképzés) közül egyedül az alsó tagozatosoknál lépte át az e-mailben küldött feladatok gyakorisága a 70 százalékot. A KRÉTA itt még nem is számít a legnépszerűtlenebbnek: az alsós tanítók 34 százaléka, a felsős tanárok 38 százaléka elégedett vele. A Google Classroomot a tanárok közel 85-88 százaléka találja hasznosnak, bár alsóban még nem jellemző a használata: mindössze a tanítók 44 százaléka alkalmazza. A YouTube is inkább a felsősöknél jön be, bár az alsós tanítók is közel annyira hasznosnak találják: 82 és 84 százalék elégedett a legnagyobb videómegosztóval.

A gimnáziumokban tarol a Google Classroom, és itt mutatkozik meg leginkább a KRÉTA használhatatlansága: előbbivel több mint 90 százalék, utóbbival mindössze 22 százalék elégedett. Érdekesség, hogy a Zoomot is hasznosnak találja a tanárok 88 százaléka, mégis csak 36 százalék jelezte, hogy használja. Az Office 365 (Teams) alkalmazást a tanárok 80 százaléka használhatónak találja, mégis csak 26 százalék használja. „A Teams azért hasznos, mert hozzá lehet kapcsolni a többi Office-alkalmazást, és így egyszerűbb online teszteket, kérdőíveket készíteni, ráadásul képernyőmegosztásra is használható. Viszont kapcsolattartásra már nem annyira jó” – mondta forrásunk.

A szakképzésben a Messenger csoportok és a KRÉTA használata gyakoribb a Google Classrooménál, de hasznosság szempontjából itt is utóbbi nyert, 86 százalékkal. A KRÉTA-val még a szakképzésben tanító tanárok 29 százaléka sem elégedett, ezzel – a gimnáziumokhoz hasonlóan – minden más módszer használhatóságát alulmúlta.

Legnépszerűbb cikkeink