Két kézzel önti a pénzt az EU az illiberális Magyarországba

Orbán hatalma nem kikezdhetetlen: az EU leginkább a pénzcsap elzárásával tudná kordában tartani, de mégsem teszi. Eközben egész fegyverarzenált vásároltunk Bajorországból.

A három hete elfogadott teljhatalomtörvény alkalmából részletes elemzést tett közzé Magyarország és az Európai Unió viszonyáról az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI). A szervezet kitér Orbán Viktor miniszterelnök hatalmi helyzetére, feltárja az uniós pénzek elosztásának következetlenségét, és azt is megtudhatjuk, miért fűz minket szoros anyagi kötelék Bajorországhoz.

Az EU mint gonosz birodalom

Az ESI szerint három lábon áll Orbán vezető szerepe Magyarországon.

• Az egyik az, hogy a migrációs látnok szerepében tetszeleg, akinek a sikeres módszerét egész Európa lemásolta – legalábbis ez a kormány narratívája.
• A másik a Soros Györgyre felépített összeesküvés-elméletrendszer, amivel azt terjesztette, hogy az EU vezetésébe, az ellenzékbe, a médiába és a civil szervezetekbe beépített emberein keresztül az üzletember Magyarországot támadja belülről és kívülről. (Az ESI-t is Soros György által pénzelt szervezetnek tartják.)
• A harmadik pedig ebből következik: azt kommunikálta, hogy az összeesküvőktől egyedül ő védheti meg Magyarországot. Az ESI szerint Brüsszelt és az Európai Uniót Orbán hasonlóképp állította be, mintha a Star Warsban lévő Birodalomról lenne szó, és saját magát a magyar érdekek egyetlen potens képviselőjeként állítja be.

Jó példa erre a migrációs válsághelyzet, ami 2015 óta folyamatosan érvényben van, most is. Már az első meghosszabbítás idején, vagyis 2016 márciusában sem teljesültek azok a kritériumok (minden nap legalább 500 menedékkérelem egy hónapig, vagy minden nap 800 menedékkérelem egy hétig), ami miatt a kormány elrendelte, de azóta is minden alkalommal meghosszabbították. Ellenzők szerint hasonló lesz a teljhatalomtörvény sorsa is, ami viszont már azzal is jár, hogy a kormány rendeletekkel kormányozhat, és választásokat is felfüggeszthet korlátlan ideig.

Nincs betonba öntve Orbán hatalma

Április elsején tizenhárom EU-s kormány, köztük a német és az olasz vezetés írt alá egy nyilatkozatot, ami szerint a veszélyhelyzeti intézkedéseknek minden esetben arányosnak kell lennie az EU-tagállamokban. A nyilatkozat egyértelműen a két nappal korábban elfogadott magyar teljhatalomtörvényre utalt, viszont nem nevezte meg Magyarországot, ezért a magyar kormány is gondolt egyet, és aláírta. (A homályos nyilatkozatot később Jean-Claude Juncker súlyos hibának nevezte.) Ezután Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke felvetette, hogy ismét napirendre kellene tenni a Fidesz kizárását a Néppártból. Jean Aselborn luxemburgi külügyminiszter pedig úgy reagált, hogy az EU nem fogadhatja el, hogy egy diktatúra van a tagállamai között, és

politikai karantén alá kellene vonni Magyarországot.

Orbán Viktor azt reagálta ezekre a kritikákra, hogy nincs ideje ilyesmivel foglalkozni, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig ekkor kezdte ferdítéssel, hazugsággal vádolni a teljhatalomtörvény ellenzőit. Ez azért lehet kifogásolható, mert a törvény része az is, hogy az álhírek terjesztőit akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik. Ez úgy is értelmezhető, hogy a kritikát megfogalmazó egészségügyi szakemberek, ellenzéki képviselők, független médiumok, vagy bárki a Facebookon azzal a dilemmával néz szembe, hogy magába fojtja a véleményét, vagy szembenéz egy ötéves börtönbüntetéssel. Az ellenzék szerint ez az autokrácia kiteljesedése.

Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala

Az ESI viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán hatalma gyengébb, mint amilyennek tűnik. Annak ellenére, hogy átrajzolta a választó-kerületek határait, bevezette a „győztes mindent visz” elven alapuló választási törvényt, és a teljes állami médiát, valamint a médiapiac jelentős részét a befolyása alá helyezte, csak a szavazatok 49 százalékát tudta megszerezni a legutóbbi parlamenti választáson. Ráadásul fél évvel ezelőtt elveszítette Budapestet, Miskolcot, Pécset, Szombathelyet, Tatabányát és Érdet is, ezekben a városokban sikeresen váltották le az addig regnáló kormánypárti polgármestert. Angela Merkelt leszámítva senki nincs több mint tíz éve vezető szerepben egyik EU-tagállamban sem, de egy súlyos gazdasági válság könnyen letörheti Orbán népszerűségét, ezt akarhatta megelőzni a teljhatalomtörvénnyel.

A meggondolatlan pénzeszsák

Március 30. nem csak a teljhatalomtörvény elfogadása miatt volt jeles nap: ezen a hétfőn fogadta el az Európai Tanács a Koronavírus-járvány Elleni Befektetési Kezdeményezést (CRII) is. Ez több szempontból is érdekes:

Magyarországnak ugyanis 5,6 milliárd eurót, mintegy 2000 milliárd forintot (!) ítéltek meg, miközben Olaszország, ahol az egyik legsúlyosabb volt a járványhelyzet, csak 2,3 milliárd eurót kapott.

Népesség- és GDP-arányosan is Magyarország kapta a legtöbb pénzt ebből a kezdeményezésből, és abszolút értékben is csak Lengyelország kapott nálunk többet. Az ESI arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2014–2020 közötti uniós gazdasági ciklus éveiben Magyarország több pénzt kapott, mint Franciaország, vagy Németország a Marshall-segély bármelyik évében, összesen pedig 25 milliárd eurót, ami a GDP-nk egyhatodának felel meg.

Ezek ellenére Orbán élesen bírálta az Európai Uniót a Kossuth Rádióban:

Az a kérdés, hogy mivel foglalkozik Brüsszel? Az velünk foglalkozik, pedig a vírussal kellene meg a betegséggel. Ott valami más divat van, ott Brüsszelben ülnek az emberek a buborékban és osztják az észt.

Orbán azt is állította ebben az interjúban, hogy nem látja, hogy az EU pénzt küldene Magyarországnak. Ezzel szemben az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatóin rendszeresen megnevezik Kínát, mint az egészségügyi védőfelszerelések forrását, Orbán pedig a Türk Tanács csúcstalálkozóján Üzbegisztánnak hálálkodott az általuk küldött 150 ezer maszkért. Az ESI példaként hozza fel, hogy a miniszterelnök 2014-ben Kínát, Törökországot és Szingapúrt nevezte meg illiberális mintaállamként, a kormány álláspontja pedig azóta sem változott. A szervezet szerint az Európai Bizottság egy „meggondolatlan pénzeszsákká vált”, ami robotpilóta módban szórja a pénzt a tagállamokra.

Megnemtámadási megállapodás

Orbán a kommunikációs hadjáratai során mindig kínosan ügyelt arra, hogy ne sértse meg túlzottan a német CDU-CSU koalíciót, ezzel együtt pedig a CDU-CSU páros sem ágált feltűnően Orbán ellen az Európai Parlamentben. Az első, ami erről eszünkbe juthat, hogy Magyarország erősen függ a német gazdaságtól az autóipar miatt, de van egy másik ágazat, amiben viszont felcserélődtek a szerepek. Az ESI felhívja a figyelmet arra, hogy 2019-ben Magyarország volt a fő célpontja a német fegyverexportnak: 1,77 milliárd euró értékben vásároltunk fegyvereket, elsősorban Bajorországból. (Ez kétszer több, mint amennyit bármelyik másik ország fizetett Németországból importált fegyverekért.)

2020 márciusa vízválasztó volt a magyar demokrácia történelmében. Az ESI szerint erre a hónapra később úgy fogunk visszaemlékezni, mint az időszakra, amikor Orbán átlépte a Rubicont, és – az európai adófizetők anyagi hozzájárulásával – végleg lerombolta a demokráciát. A szervezet szerint az EU-nak az anyagi védelem mellett a demokrácia és a jogállamiság védelmének erősítésére is gondolnia kell, Orbán pedig azért juthatott ekkora hatalomhoz, mert az uniós vezetők alábecsülték a veszélyt, amit okozhat. A CRII elosztása pedig arra enged következtetni, hogy nemhogy a jogállamisághoz nem kötik az uniós pénzek kifizetését, de még a koronavírus-járványban való érintettséget sem veszik figyelembe.