Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Archív cikkek

„Digitális Gulág”: Moszkva okostelefonokon kényszeríti ki a szabályok betartását

Létrehozva:

Fotó: Mikhail Voskresenskiy / Sputnik / AFP

Heti két kijárás, útvonal-ellenőrzés, QR-kódok: szerdától lépett hatályba a futurisztikus orosz követőrendszer. Nem volt akadálymentes az indulás.

Digitális követőrendszert fejlesztettek ki Moszkvában a kijárási korlátozások betartatásához – írja a CNN.  Bár a rendszer kötelező használata szerdán lép hatályba, a hatóságok már hétfőtől razziáznak városszerte, a befelé vezető utakat pedig lezárták, és ellenőrzik az utasokat, hogy mi okból jönnek Moszkvába. A fővárosi képviselők kezdetben nem akarták elfogadni a rendszer kötelezővé tételét, mert elégedettek voltak azzal, amennyire az emberek betartották a kijárási korlátozásokat, de amikor látták, hogy ezrekkel emelkedik a fertőzések száma, jóváhagyták. Az oroszországi járványgörbe jelenleg az egyik legmeredekebben emelkedő a világon, Oroszországnál több új fertőzést csak az Egyesült Királyságban és Spanyolországban regisztráltak hétfőn.

Ahogy több másik országban, Oroszországban is a főváros a járvány gócpontja: ez idáig közel 12 ezer fertőzöttet regisztráltak Moszkvában. „Eddig naponta 500 embert kellett ellátnia a kórházaknak, most napi 1300-at” – mondta Szergej Szobjanin polgármester pénteken. A polgármester szerint a követőrendszer megoldás lenne a hirtelen terjedő moszkvai járványra. „Egy átlagos moszkvai háztartásban ketten, vagy hárman élnek. Ez azt jelenti, hogy a kijárók körülbelül 6-9 millió ember életét, a szomszédaik, barátaik, rokonaik életét veszélyeztetik” – áll a moszkvai operatív törzs közleményében.

Minden probléma oka: külföldi támadás!

Az orosz kormány már korábban is gyűjtött adatot a lakosságról.  Pénteken, amikor kiderült, hogy szerdán élesítik a rendszert, a hatóságok már látták, hogy 3,5 millió ember legalább 6 órára elhagyta az otthonát a 12,5 milliós orosz fővárosban. Oroszország legnagyobb techcége, a Yandex még egy „karanténtérképet” is készített, amin követhető az emberek útvonala.

A rendszer viszont ezek ellenére sem indult zökkenőmentesen. Többször is előfordult, hogy elérhetetlenné vált a regisztrációs oldal, órákkal később kapták meg a QR-kódjaikat az emberek, a hibabejelentő vonalak pedig égtek a sok hívástól. A polgármesteri hivatal szerint „külföldről irányított túlterheléses támadás” érhette az oldalt, de informatikai szakértők szerint kétséges, hogy fel lehet-e dolgozni egyszerre több millió moszkvai QR-kód-igénylését.

A rendszer úgy működik, hogy minden 14 év feletti moszkvainak regisztrálnia kell egy kormányzati oldalon, vagy le kell tölteni egy alkalmazást, és meg kell adnia a személyes adatait, munkahelyét, és az autója rendszámát. Utazás esetén előre be kell állítani az úti célt és az útvonalat, erre pedig mindenki kap egy egyedi QR-kódot, amit a hatóságok útközben ellenőrizhetnek. Ha valaki letér az előre beállított útvonalról, büntetést kell fizetnie. Akik nem tudnak otthonról dolgozni, azok kaphatnak egy speciális, korlátlan „bérletet”, de magáncélra csak heti két kijárási lehetőség van, két különböző napon. A rendszert egyelőre csak a tömegközlekedőkön tesztelik, de a hatóságok később szeretnék kiterjeszteni mindenkire.


Ellenzéki aktivisták szerint a rendszer példátlan adatvédelmi fenyegetést jelent. Daria Besedina és Maxim Katz képviselők „digitális koncentrációs tábornak”, „cyber-Gulágnak” nevezték a rendszert. Adatvédelmi szakértők szerint is fennáll a veszélye, hogy a rendszert és az általa összegyűjtött adatokat a járvány után is fel fogják használni. Bár a moszkvai polgármesteri hivatal azt állítja, minden adatot törölnek a járvány után, szakértők szerint az emberek minden lépését követő adatok tárolása kockázatos, könnyen rossz kezekbe kerülhetnek, akár a feketepiacon is kereskedhetnek velük. A kormányzati oldal, ahol regisztrálni kell, tárolja a közlekedési bírságokat, az útlevél bejegyzéseit, sőt a rezsiszámlákat is.

Terjed a kínai modell

A QR-kód által ellenőrizhető rendszer nagyban hasonlít arra, amit a járvány csúcspontján Kínában alkalmaztak. Hongkongban egy StayHomeSafe nevű alkalmazást kellett letölteni a külföldről hazaérkezőknek, amit egy fehér okoskarkötőn keresztül ellenőriztek a hatóságok – ilyen karkötőből hatvanezret gyártottak. Thaiföldön minden külföldről hazaérkező egy új SIM-kártyát kap, és egy alkalmazáson keresztül 14 napig követik a mozgását.

Az ENSZ is aggályosnak tartja a személyes adatok követését. „Diktatúrákban és autoriter társadalmakban előfordul, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva kezdik el ellenőrizni az embereket, ezért lenne fontos, hogy ne mondjunk le teljesen a szabadságunkról” – mondta Joseph Cannataci, az ENSZ szakértője a Reutersnek. Szerinte a megfigyelést törvényi keretek közé kellene szorítani, hogy a hatóságok ne jussanak hozzá a szükségesnél több adathoz, és ő is felhívta a figyelmet arra, hogy nagy a visszaélés lehetősége.

Legnépszerűbb cikkeink