Connect with us

Kiemelt hírek

Törvény készül a kártalanítások ellen

Létrehozva:

Fotó: Shutterstock

A kormány átalakítaná a rossz börtönviszonyok miatti kártérítések kifizetésének rendszerét. Ezzel azonban az általa védendő áldozatok is rosszul járhatnak.

Varga Judit igazságügyi miniszter bejelentette: a kormány azt kéri a parlamenttől, hogy sürgősséggel tárgyalja és fogadja el a rossz fogvatartási körülmények miatti kártérítésekről szóló, Semjén Zsolt által benyújtott törvénytervezetet. A csupán 5 paragrafusból álló jogszabály „a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről” címet viseli.

A jogszabálytervezet előre utal a márciusra tervezett nemzeti konzultáció eredményére – ennek fényében utasítaná a kabinetet a bűncselekmények áldozatainak érdekérvényesítésére. Sok időt nem adna magának a kormány: április közepére tervezik a konzultáció lezárását, május közepére pedig az ebből levezethető törvény benyújtását.

A most benyújtott módosítás arról is rendelkezne, hogy a fogvatartottaknak kizárólag a saját számlájukra lehet kifizetni kártérítést, mégpedig a bíróság által megítélt teljes összeget. Vagyis előbb a rab kapná kézhez az összeget, csak utána fizethetné ki az ügyvédjét. Azonban ahogy megérkezik a számlára a pénz, azonnal levonják az összegből az elítéltektől – akár az áldozatok, akár az állam által – követelt esetleges kártérítést. Így könnyen előfordulhat, hogy semmi nem marad a rossz körülmények miatt megítélt kárpótlásból.

A törvénytervezet arról is rendelkezne, hogy a már jogerősen megítélt kártérítéseket sem fizetheti ki az állam június 15-ig. Ezzel párhuzamosan a kabinetnek ki kell dolgoznia a megoldást a börtönök túlzsúfoltsága ellen.

Varga Judit közölte: ezzel akarnak véget vetni az ún. „igazságtalan gyakorlatnak”. A börtönviszonyok miatti kártalanítási perekben eddig 12 ezer 680 határozat született és 9 milliárd forintnyi adófizetői pénzről rendelkeztek.

A „börtönbiznisz”

Először Orbán Viktor miniszterelnök beszélt „börtönbizniszről” január 9-én, az évindító sajtótájékoztatóján. Ekkor közölte: „Az a helyzet állt elő, hogy arra hivatkozva, hogy a fogva tartás körülményei nem megfelelőek – újabb tisztázatlan kérdés, hogy Magyarországon mi minősül megfelelő fogva tartási körülménynek – elítélt bűnözők az Európai Unió döntése alapján, az Európai Unió bíróságának döntése alapján, magyar ügyvédek összekapaszkodásának eredményeképpen millió forintokat vesznek le a magyar államtól, az adófizető polgároktól. Ez lehetetlen. Elítélt bűnözőknek fizetünk azért, mert a fogva tartás nem volt megfelelő?”

Január 21-én megjelent a kormányhatározat, amely szerint: „a börtönzsúfoltságra hivatkozással elindított kártalanítási eljárásokat egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel.” Ebben már szerepelt, hogy „az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel”.

Február 17-én a kormány benyújtotta azt a jogszabálytervezet, amelyben önmagának ad határidőt a börtönök túlzsúfoltságának rendezésére (szeptember 30.) és a „börtönbiznisz” visszaszorítására (május 15.)

Ügyész figyeli a pereket

– Alaptalan kritikát fogalmaz meg a tervezet a bírókkal és az ügyészekkel szemben, amikor joggal való visszaélésnek nevezi a kártérítési pereket – mondta a Pesti Hírlapnak Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke. – Ezeket a pereket bírók tárgyalják, és ha az ítélettel szemben kifogása van az ügyésznek, fellebbezhet. Ők biztos észrevennék, ha visszaélések történnének.

Bánáti elmondta: kifejezetten pozitívnak tartja a jogszabály-tervezetben a túlzsúfoltság csökkentésére előírt határidőt. Megjegyezte: az elmúlt 8 év nem volt elég a 160 százalékos kihasználtság 100 százalékra csökkentéséhez, de reméli, hogy szeptember végéig mégis sikerül.

Az elnök szerint alkalmas adminisztratív eszköz a tervezet arra, hogy a kártérítési perek számát csökkentse.

– A kifizetések újraszabályozása kérdésessé teszi, hogy az ügyvédek hozzájutnak-e a munkadíjukhoz. Ez végső soron csökkentheti az ilyen perek számát.

A kamarai elnök elmondta: amennyiben a törvény miatt a későbbiekben valóban csökken a kártérítési perek száma, úgy a fogvatartottak számára kifizetett összeg is apad. Márpedig a bűncselekmények károsultjait ebből a pénzből kártalanítják – tehát végső soron a nekik kifizetett kárpótlás lesz kisebb.

A Pesti Hírlap ezzel kapcsolatban kereste a debreceni Mohácsi Ferencet, aki az Origo összesítése szerint 1880 ügyben képviselt fogvatartottakat és összesen 814 millió forint kártérítést perelt ki. Molnár azonban nem kívánt nyilatkozni, valamint a kártérítési képviseletet kínáló weboldala is elérhetetlen.

A kártérítések alapja

Az Alaptörvény kimondja: „senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni”. Ez a passzus ad lehetőséget a börtönviszonyok miatti kártérítések benyújtására.

Míg korábban az ilyen panaszokkal a fogvatartottak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhattak, az ott megítélt, magas összegű kártérítések miatt 2016-ban a parlament elfogadta a magyar szabályozást.

A kormánytöbbség által elfogadott jogszabály szerint: „Kártalanítás jár az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve a rovarok [a továbbiakban együtt: alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények] által előidézett sérelem miatt. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. A kártalanítás megfizetésére az állam köteles.”

A jogszabály azt is meghatározza: „A kártalanítás egy napra eső összege legalább ezerkettőszáz forint, de legfeljebb ezerhatszáz forint.” Emellett arról is rendelkezik, hogy a megítélt kártalanításból le kell vonni az államot vagy a sértettet megillető követelést.

Trencséni Dávid

Legnépszerűbb cikkeink