Újabb alaptörvény-módosítás jön

Több ponton változtatna a kormány az alaptörvényen: a jövőben kétharmados többségre lenne szükség az ország hitelfelvételéhez, emellett újraszabályoznák a katonai műveleteket és átvariálnák az elnöki kegyelem intézményét is.

Egyszerre három helyen módosulna az alaptörvény a kormánytöbbség tervei szerint, melyhez Kósa Lajos, Tessey Zoltán és Vejkey Imre képviselők nyújtottak be módosító javaslatokat – szúrta ki a 24.hu.

A portál cikke szerint az első törvényjavaslat kétharmados többséghez kötne a parlamentben bizonyos ügyeket. Vagyis Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá. Ez azt jelenti – írja a 24.hu –, hogy ezentúl az országgyűlés alkotmányozó többsége kell ahhoz, hogy az EU közös hitelfelvételeiben részt tudjunk venni. Eddig erre csak a Helyreállítási Alapnál volt példa, de Ukrajna segítésére is sokszor emlegették ötletként ezt a megoldást. Eddig erről a kormány dönthetett.

Az alaptörvény módosítását célzó második javaslat arról szól, hogy a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Ezzel a csapatmozgások és katonai műveletek szabályozását a gyakorlatban kiveszik az alaptörvény alól, sarkalatos törvény szabályozza majd, de arról nem tudunk, mi lesz a sarkalatos törvényben. Ez akár a kormány csádi missziójára is vonatkozhat. November elsején lép hatályba, addig kell megalkotni hozzá a sarkalatos törvényt.

Végül a harmadik alaptörvény módosítási javaslat szerint a jövőben sarkalatos törvény határozná meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök a (3) bekezdés n) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja. Így nem csak a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekben nem lehetne elnöki kegyelmet adni, hanem törvény szabályozná majd, hogy pontosan milyen ügyekben lehet, és milyenekben nem.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: 168.hu)