Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Az adatvédelmi hatóság bírálja a közpénz új definícióját

Létrehozva:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Az Alaptörvény kilencedik módosításával a közpénz fogalma is megváltozott.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés még decemberben fogadta el az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely változtatásai közül a legnagyobb visszhangot egyértelműen a családdefiníció megfogalmazása, vagyis hogy „az anya nő, az apa férfi” jelentette. Persze az okirat nem csupán ennyiben módosult. 

Ugyanakkor a 134 igen, 45 nem szavazattal elfogadott alaptörvény-módosításban a közpénz fogalmát is módosította a kormányzat, amelynek értelmében az állami vállalatok és az állami alapítványok gazdálkodása nem minősül közpénzkezelésnek. A Transparency International ügyvivő igazgatója szerint ez a módosítás újabb korrupciós kockázatokat jelent.

A pontos definíció így hangzik: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. A közpénz fogalmának alkotmányban történő rögzítésével az indoklás szerint az volt a cél, hogy egységes gyakorlatot alakítsanak ki az alkotmányos szerveknél. „A javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénzfelhasználás garanciája. A közpénzfogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed” – olvasható a hivatalos indoklásban.

Csakhogy a Péterfalvi Attila által vezetett Adatvédelmi Hivatal álláspontja szerint az új definíció az orvosolni kívánt jogértelmezési hiányosságokat, következetlenségeket nemhogy megszüntetni nem lesz képes, hanem újabb jogértelmezési zavarokhoz vezethet – derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által a napokban kiadott 2020-as beszámolójából. 

Ebben azt is kiemelik, hogy a kormányzat nem folytatott konzultációt a hivatallal a közpénz fogalmának módosításáról, ekkor ugyanis felhívták volna a figyelmet a hiányosságokra.
Az adatvédelmi hatóság szerint helyesebb lenne a közpénzből, állami vagyonból történő részesedés esetén a jogalkotásban is egyfajta differenciálást alkalmazni.
„A közérdekű adatok mellett a közérdekből nyilvános adatok fogalmának az Alaptörvénybe iktatásával már törvényi szinten rendezhető lenne az is, hogy pontosan mely adatkörök, adattípusok tekintetében kötelező a nyilvánosság biztosítása”. Ez szerintük javítaná a piaci körülmények között működő állami tulajdonú cégek versenyképességét – tiszta és egyértelmű helyzetet teremtve a jogalkalmazók számára a jogosultságok és kötelezettségek terén egyaránt.
„A NAIH változatlanul fenntartja és a továbbiakban is alkalmazni fogja korábbi, a közpénz-felhasználás nyilvánosságával kapcsolatos állásfoglalásait” – olvasható a hivatal 2020-as, több mint kétszáz oldalas beszámolójában.

168.hu

Legnépszerűbb cikkeink