Az űr mellett a kibertér is hadszíntérré vált

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.

„A reziliencia manapság nagyon divatos fogalom, ellenálló képességet jelent. Olyannyira sok kihívás, veszélyforrás leselkedik egyébként rendszerekre, hogy ezt valahogy egyetemes módon kéne kezelni, és egy technológiai reziliencia megközelítéssel kellene ezt kezelni, és ez a technológia, reziliencia sokrétű, foglalkozik a fizikai biztonsággal, az ellátóláncok biztonságával, az energia biztonsága és természetesen az elektronikus információ biztonsága, szűkebb értelemben a kiberbiztonsággal” – tisztázta a fogalmat Balogh Péter ezredes, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője a Jazzy rádió Business Class című műsorában.

A Magyar Nemzeti Bank 2023-as jelentése nagyon aggasztónak találta azt a tendenciát, hogy egyre nagyobb a bankkártya csalások száma, és az ebből fakadó károkozás. 2023-ban 20 milliárd forintot ért el a csalások által okozott károkozás, ami azt jelenti, hogy 75 millió forintot csalnak ki tőlünk naponta, percenként 25 ezer forintot, és mivel ezeknek a csalásoknak a jelentős része a bankkártya tulajdonosok hibájának volt felróható, ezért a bank nem térítette meg ennek a jelentős részét – mondta a szakember.

„Az oktatás egyébként különösen fontos ebben a témakörben. Az oktatással az a fajta tudatosság is kialakítható, ami szükséges például a tudatos bankoláshoz. Most már mindenki, vagy majdnem mindenki egyébként valamilyen mobileszközön bankol, ami nagy részben nincs ellátva semmiféle védelemmel. Magától értetődő természetességgel biztosítod a kocsidat, a lakásodat, a nyaralódat, de vajon tíz emberből hánynak van egyébként valamilyen védelmi eszköze, védelmi rendszere, víruskeresője, vagy egyéb védelmi megoldás a telefonján, mobil eszközén, nagyjából a tíz esetből nyolcnak nincs, és érzékeny adatokat kezel az ember ezeken az eszközökön, a családdal kapcsolatos, a magánélettel kapcsolatos információkat tárol, a bankolással kapcsolatos információkat tárol, és nem védi ezeket az eszközöket. Legelőször ezt kellene egyébként” – hívta fel a figyelmet Balogh Péter.

Mit jelentenek a kibertámadások a hadsereg tekintetében?

A háborúban több hadszíntér van: a szárazföld, a levegő, a víz, a kibertér, valamint az űr is felkerült 2019-ben a NATO hadműveleti palettájába. Balogh Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a katonák tervezik az ebben a térben történő feladat-végrehajtást, legyen az védelmi tevékenység vagy offenzív tevékenység. Nem létezik csak védelmi fegyver, tehát a katonák nem csak védekezésre, hanem támadásra is tudják használni a kiberteret. „Ennek a tapasztalatnak, ennek a tudásnak az értéke fölértékelődött az elmúlt pár évben. Főleg a Krím annektálása után élénkült meg a kibertér ilyen szempontból. Egy csomó olyan jellegű esemény köthető Oroszország, Ukrajna közötti konfliktushoz, ami mindenképpen egyébként figyelemmel kísérhető, és figyelemmel kellett, hogy kísérjük, és tapasztalatokat vontunk le” – mutat rá a szakember.

A kibertérben is egy előkészítő, felderítő tevékenységgel kezdődik az offenzíva, és ott is egy „kiber-zárótüzet lőnek” az ellenfélre: általában ezek túlterheléses támadások, amik bár nem a legszofisztikáltabb megoldást jelentik, viszont rendkívül hatékonyak. Túlterhelik az adott rendszereket a kibertérben, vagyis az energiaszektort, az államigazgatást, a bankolást.

A teljes beszélgetés meghallgatható a Jazzy rádió honlapján.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)