Folyamatosan csökken az átlagnyugdíj értéke

Keserű számok láttak napvilágot: az átlagnyugdíj átlagkeresethez viszonyított aránya már alig volt magasabb 50 százaléknál.

Folyamatosan csökken az átlagnyugdíj átlagkeresethez viszonyított aránya, 2023 végére már alig volt magasabb 50 százaléknál – írja a 24.hu.  2023-ban a lakossági jövedelmeket és a fogyasztást vizsgálva továbbra is kedvezőtlen folyamatot tapasztalunk – írja közleményében a Policy Agenda a 2023. IV. negyedévi Gazdasági Fejődési Index összefoglalójában.

Folyamatosan csökken az átlagnyugdíj értéke

A 2023. II. negyedévi GFI index a lakossági jövedelmek és a fogyasztás alakulása alapján mutatja, hogy hatalmasat zuhant, mélyponton van a magyar háztartások fizetőképessége. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése a háztartások mintegy negyedének költségvetését megnehezíti. A 20 százalék feletti infláció, így a napi megélhetést nehezítő magas – az átlagnál szinte kétszeres – élelmiszerár emelkedés miatt egyre jobban zsugorodik a lakásvásárlásra fordítható jövedelem is. Emellett a lakásvásárlók egyre jobban eladósodnak és az ingatlanárak és a banki kamatok növekedése miatt növekvő összegű és kamatozású hiteleket kell felvenniük.

A nyugdíjas háztartások helyzete különösen aggasztó

Az összefoglaló szerint várható, hogy a havi nyugdíjak reálértéke jelentősen csökkenni fog és egyre jobban nyílik az eddig is csupán 46,9 százalékos átlagnyugdíj (160.960,- Ft) és nettó átlagkereset (342.984,- Ft) közötti olló. De jelentősen lassabb az átlagnyugdíj növekedése a háztartások minimális megélhetési költségének emelkedéséhez viszonyítva is. Az átlagnyugdíj az átlagos megélhetést jelentő (190.000,- Ft) havi összegnek csak 84 százaléka – írja jelentésében a a Policy Agenda .

A jelentés szerint csökken a társadalomban a szociális érzékenység és a segítőkészség, és a lakosság növekvő hányada keresné külföldön a boldogulását.

A gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek

Ugyanakkor a magasabb jövedelmi helyzetű családok körében jelentős a pénzügyi gyarapodás. A lakosság pénzügyi vagyona jelentősen, folyamatosan nő. Az MNB adatai szerint 2023-ban már jóval meghaladja az éves GDP összegét. A lakosság ezt a pénzügyi megtakarítását részben a hazai privátbanki szolgáltatóknál helyezi el. E cégek által kezelt vagyont mintegy 55 ezer számlán vezetik és azokon egy ügyfél átlagban legalább 55-60 millió forintot tart – írja a Policy Agenda.

A lakossági megtakarítások összege átlagosan 13 millió forint családi megtakarítást jelentene. Azonban az összes megszerzett munkajövedelem kétharmada a legfelső jövedelmi tizedhez tartozik, ami a tőkejövedelmeket illeti, annak pedig 90 százalékát élvezik az oda tartozók. 2023 végén nem javult a magyar háztartások fizetőképessége, a családok mintegy 40 százaléka a hónap végére fizetési nehézségekkel küzd, ezért jelentősen megnövekedett a hitelfelvétel.

A háztartások eladósodottsága – banki információk szerint – utoljára 2014-ben volt ennyire magas. A jelenlegi 1,11 millió hitelkártyán mintegy 152 milliárd forint tartozás volt 2023-ban, azaz egy kártyán átlagosan több mint 130 ezer forint. Igen kedvezőtlen mutató, hogy ennek mintegy 48 százaléka olyan jellegű tartozás, amelyet nem törlesztenek a lejárati idő alatt. Ezen a határidőn túl pedig már nagyon magas (uzsora szintű) kamat terheli a háztartásokat – írja a 24.hu.

(Kiemelt képünk illusztráció. fotó: Dimény András)