Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Kiemelt hírek

Melegek, magyarok, európaiak – az első vidéki Pride Pécsett

Létrehozva:

Fotó: Merész Márton

Ellentüntetéssel és kordonozással indult a történelmi esemény első napja.

Déltől aztán nagy lett a csend a lezárt belvárosban, ezt csak egy-egy bosszús járókelő szakította félbe. Mint mondták, nem értik, miért nem mehetnek arra, amerre akarnak. A városban délután kettő előtt alig lehetett látni felvonulót vagy ellentüntetőket.

Három óra körül aztán egyre több Pride-menetelő kezdett gyülekezni a belvárosi Kossuth téren, ekkor 300-400-an lehettek. Hegedűs Emmett, az idei Budapest Pride egyik felszólalója is köztük volt. „Mikor a bátyámmal megérkeztünk Pécse, pont ellentüntetőkbe futottunk. Egy tíz fős csoport jött velünk szembe, mi pedig csak ketten voltunk” – mondta. „Elsőre elég ijesztőnek találtam, de aztán a Kossuth tér felé haladva megnyugodtam, hiszen egyre több szivárványos zászlót láttam. Szerintem ma történelmet írunk” – tette hozzá.

 

Nekem három zászlóm van

A nehézkes indulás ellenére négy órára már legalább ezer ember gyűlt össze, hogy együtt vonulhasson az első vidéki Pride-menettel. „Nem számít, hogy kevesebben vagyunk, vagy hogy itt nincsen annyi ismert ember vagy politikus, mint a budapesti felvonuláson. Ez az első vidéki Pride, ez önmagában nagy dolog, és mi boldogok vagyunk, hogy ez megvalósulhatott” – mondta az egyik gyülekező. A tömegben ott voltak a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, illetve a Momentum Mozgalom politikusai és aktivistái is. Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje azt mondta, pártjuk azért vesz részt a pécsi Pride-on, mert hisznek benne, hogy minden ember egyenlő.

Fél ötkor aztán megszólalt Black It’s a Wonderful Life című száma, és megindult a menet. Volt, aki magyar zászlót is vitt magával. „Meleg vagyok, magyar vagyok és európai. Nekem három zászlóm van, mindhármat elhoztam” – mondta. Egyébként a DJ sem válogatott, szólt ABBA és Ismerős Arcok is. Sokan az ablakból, erkélyekről figyelték a felvonulókat, köztük egy násznép is. Mikor kiszúrták a vonulókat, szinte mind integetni kezdtek. Kivéve egy valakit, ő mást mutatott. „Szerinted ki a fideszes a családban?” – kérdezi az egyik résztvevő a másiktól, aztán nevettek.

Steiner Kristóf műsorvezető is elment a pécsi Pride-ra. Szerinte az eseménynek társadalmi jelentősége van. „Mindegy hogy valaki konzervatív vagy liberális, esetleg vallásos, a lényeg, minden emberi lénynek egyenlő jogok járnak Magyarországon és az egész világban” – mondta. A Pécs Pride fél hat előtt ért célt, majd elkezdődtek a beszédek a Szent István téren.

 

„Történelmet írtatok”

Elsőként éppen Steiner szólalt fel. Mint mondta, régóta álmodott a pillanatról, amikor Budapesten kívül is Pride-ot tartanak Magyarországon. „Ha belegondolok a narratívába, hogy 18 éves kor alatt egy ember nem tudhatja, hogy normális, amit érez, hogy hivatalosan csak a szüleitől kaphat engedélyt arra, hogy élhesse az életét és felvállalhassa magát, a hideg futkos a hátamon” – mondta az új gyermekvédelmi törvény kapcsán.

Pálné Kovács Ilona, politológus, az MTA tagja, elmondta, nagyon büszke fiára, Pál Mártonra, aki párjával, Hanol Ádámmal megalapította a #családazcsalád mozgalmat. „A Pride most véresen komoly dolog, sajnos nem egyszerűen vidám karnevál” – mondta Pálné, aki szerint a mozgalom a francia forradalom „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavát hirdeti. Úgy látja, ezek az értékek ma veszélyben vannak Magyarországon.

Ezt követően Radványi Viktória és Hegedűs Máté, a Budapest Pride szervezői szólaltak fel. „Ti ma itt mindannyian történelmet írtatok” – kezdte Radványi, majd elmondta, Mezőkövesden nevelkedett, így tudja, milyen LMBTQ-emberként vidéken felnőni. „Az ilyen elszigetelt, heteronormatív közösségekben élő, gyakran bujkáló LMBTQ-emberek közül sokan gondolják azt, hogy csak akkor van esélyük a boldog és békés életre, ha Budapestre vagy Nyugat-Európába költöznek. Marhára nem akarom, hogy a magyar LMBTQ-emberek arra kényszerüljenek, hogy elmeneküljenek a hazájukból” – tette hozzá. Szerinte a Pécs Pride erőt ad azoknak az LMBTQ-embereknek, akik úgy érzik, nincs esélyük vidéken.

 

Atrocitás nem történt

A negyedik felszólaló Farkas László, Berlinben élő roma- és LMBTQ-aktivista, az Ame Panzh tagja volt, aki a megbélyegzésről beszélt. Szerinte egyre többen vannak, akik nem érezhetik magukat elégnek és egyenrangúnak Magyarországon. Herfort Marietta, a Phiren Amenca roma szervezet igazgatója beszédében azt monda, a magyar kormány azt hirdeti, hogy mindenki a négy fal között élje a magánéletét, közben pedig megmondják, milyen a jó család, a jó férfi és a jó nő. Herfort úgy látja, hogy Magyarországon a romákhoz hasonlóan, az LMBTQ közösség sem kap megbecsülést vagy tiszteletet.

Az utolsó beszédet dr. Perintfalvi Rita, feminista és progresszív teológus mondta. „Nem vesszük be mind a gyűlöletpropagandát. Nem hisszük el, hogy nem vagyunk jó keresztények, ha nem vagyunk homfóbok” – mondta. „Mindannyian vágyunk a családra. Az, aki az LMBTQ közösséghez tartozik, azt szeretné, hogy az édesanyja, édesapja és testvérei elfogadják. Ez viszont sokszor nem történik meg, mert ennek az országnak a felelőtlen politikusai úgy beszélnek rólatok, mint bűnözőkről” – mondta a tüntetőknek Perintfalvi.

A szervezők szerint akár 2000 embernél is többen vonulhattak az első vidéki Pride-on.

A felvonulás békésen zajlott, atrocitás nem történt.

 

Merész Márton fotói az eseményről

 

Cserdi Dóra / 168.hu

Legnépszerűbb cikkeink