Elszaladtak az árak

Jókora meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése az áprilisi – évesített – áremelkedés mértékéről. Jóformán senki sem számított arra, hogy az év negyedik hónapjában, a tavalyi azonos időszakhoz képest 5,1 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak. Ekkora pénzromlásra nyolc esztendeje nem volt példa. 

Amikor kiderült, hogy az elmúlt hónap volt a 21. század leghűvösebb áprilisa, már sejteni lehetett, hogy idén kevesebb friss zöldség kerül a boltokba, mégpedig magas áron. Ezt jól érzékelteti, hogy a jelentős fagykárokat szenvedett újburgonyát egy évvel ezelőtt a nagybani piacon kilónként 300 forintért adták, tegnap pedig éppen kétszer ennyit kértek érte. Ráadásul minden zöldségféle 2-3 hetes késésben van, és május végére, amikorra elfogy a fólia alól származó termés, burgonyahiányra is számítani lehet. Az importáruk érkezésében sem lehet bízni, ugyanis minden ország hasonló cipőben jár, mint mi. Az agrárszakértők a megállíthatatlannak tűnő drágulás másik okaként – a viszontagságos időjárási körülmények mellett – az emelkedő munkabéreket is megemlítették. 

A nyolc éve nem látott inflációhoz egyébként a tavalyi év folyamán mindig 7 százalék körüli drágulást produkáló élelmiszerek idén furcsa módon járultak hozzá, hiszen évesítve, átlagosan csak 2,4 százalékkal emelkedett az áruk. Viszont statisztikai szempontból élelmiszernek minősülnek a szeszes italok és a dohányáruk is, amelyeknek az ára 12,2 százalékkal növekedett, ami azért történt, mert az Európai Bizottság hosszú ideje arra kötelezi Magyarországot, hogy a jövedéki termékek adóját folyamatosan emelje, s ez minden esztendőben alaposan megdobja a fogyasztói árukat.

Érdekes számítások

Ugyanakkor a vásárlók előtt rejtély, hogy miképpen számolták ki az élelmiszerek átlagos fogyasztói áremelkedésének 2,4 százalékos mértékét, hiszen a KSH táblázataiból kiolvasható, hogy például az étolaj csaknem 23 százalékkal drágult egyetlen esztendő alatt, de a rizsé, a liszté és a margariné is meghaladta a 7 százalékot. Viszont a sertésvész elmúltát jól jelzi, hogy a sertéshús ugyanilyen mértékben lett olcsóbb. Azoknak az éttermeknek a tulajdonosai, amelyek képesek voltak átvészelni a zárvatartás kényszerű hónapjait, átlagosan 10 százalékkal srófolták feljebb az étlapjaikon feltüntetett árakat, s ezúttal a munkahelyi étkezdék sem lógnak ki a sorból. 

Hozzájuk hasonló léptékben emeltek a fodrászok és a kozmetikusok is. 

A benzin mindent visz

A tartós fogyasztási cikkek közül a drágulás mértékét tekintve az új személygépkocsik 10,4 százalékos áremelkedése viszi a prímet, s ezúttal ehhez a forint lassú, de folyamatos gyengülése csak kis mértékben járult hozzá. 

Az infláció legfőbb gerjesztője áprilisban azonban az a benzinár volt, amely kevés híján 40 százalékkal növekedett. Ebben jelentős szerepet játszott a már említett jövedéki adó emelkedése. Kevesen tudják, hogy az üzemanyagok árának kialakulásában a kőolaj kisebb részarányt képvisel, mint a különféle adók mértéke. Az egekbe törő benzinár következményei hamarosan megjelennek majd a szállítási költségek emelkedésében is, ami pedig átgyűrűzhet a tej és a kenyér drágulásába is. A makropiaci elemzők szerint azonban ennek mértéke előreláthatóan mégsem lesz számottevő, hacsak a benzin drágulása nem folytatódik tovább. 

Már most megjósolható, hogy egyes területeken az átmenetileg feledésbe ment munkaerőhiány miatt a dolgozók reménykedhetnek a magasabb fizetésekben is, amelyért ezúttal még harcolniuk sem kell, amit aztán a fogyasztói árak is tükrözhetnek. 

Nem avatkoznak be

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a pénzkibocsátáson kívül a legfőbb feladata a pénzügyi stabilitás megőrzése, azaz az infláció elleni ádáz küzdelem. Korábban a forint értékállóságát ahhoz kötötték, hogy az infláció nem emelkedhet 3 százaléknál jobban – ezt a Matolcsy-érában felemelték 4 százalékra –, így a jegybanknak kötelessége lenne beavatkoznia hitelessége megőrzése érdekében. Az pedig szinte bizonyos, hogy az MNB ezt nem fogja megtenni, mert az a betéti kamatok emelkedésével járna, akkor pedig a hitelekét is emelni kellene, ami fékezné a gazdasági növekedés ütemét. A kormánynak is lehetne beavatkozási lehetősége: az Európai Unió legmagasabb, 27 százalékos általános fogyasztói adóját csökkenthetnék – szakértők szerint 18 százalék lehetne a reális –, de valószínűleg erre sem fog sor kerülni. Így 2021-ben a korábban számított 3 százalékosnál magasabb, de az áprilisinál alacsonyabb átlagos éves áremelkedéssel számolhatunk.

Bonta Miklós