Kiemelt hírek
Oltási igazolás: koncerten kötelező lehet, boltban nem
Asbóth Mártont, a TASZ munkatársát kérdeztük.
Hogy milyen többletjogokat biztosíthat az oltási igazolvány a tulajdonosának, az a jogalkotói szándékon múlik, ahogy az is, milyen hátrányok érhetik az ilyen dokumentummal egyelőre nem rendelkezőket – véli a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Asbóth Márton szerint ugyanakkor a már védettnek számító állampolgárok esetében nehezen indokolható a korlátozások fenntartása.
A kormány eddig nem árulta el, hogy milyen előjogokat élvezhetnek majd azok, akik megkapták az oltást, vagy átestek a fertőzésen. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ugyanakkor az az RTL Híradónak azt mondta, tudomása szerint lesznek különbségek.
„Én úgy tudom, hogy a nyitás elsősorban ott elképzelhető, ahol a védettség már kialakult, azaz azok a személyek lehetnek majd szabadon, illetve ülhetnek ki egy viszonylag lazán kialakított kávézó teraszára, akik már beoltottak vagy átestek a fertőzésen” – fogalmazott Merkely. Szerinte biztos, hogy a nem oltottak még akkor sem mozoghatnak szabadon, ha a lakosság nagy része már védett lesz.
Csak alkotmányosan
A magyar oltási igazolvány egyelőre csupán azt igazolja, hogy a birtokosa átesett a koronavírus-fertőzésen, illetve hogy be van oltva valamelyik engedélyezett vakcinával. Ha ezen túlmenően az ilyen dokumentum birtokosainak többletjogosultságokat is szeretne biztosítani a jogalkotó, vagyis beoltottság alapján különböztetné meg az embereket, először is azt kell kidolgoznia, hogyan lehet ezt alkotmányosan megvalósítani – mondta laptársunknak, a 168.hu-nak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.
Asbóth Márton szerint az még az elfogadható jogkorlátozások kategóriájába tartozhat, ha egy étterembe vagy egy kulturális rendezvényre csak oltási igazolás birtokában lehet bemenni. Kérdés ugyanakkor, előfordulhat-e, hogy bizonyos, most alapvetőnek tűnő szolgáltatáshoz is csak ilyen dokumentummal a zsebünkben férhetünk hozzá?
A TASZ álláspontja szerint az igazolvány bevezetése előtt mindenki számára elérhető alapszolgáltatásoknak a jövőben is elérhetőnek kell maradniuk. Vagyis mindenki számára biztosítani kell az oktatáshoz, az élelmiszerhez, a tömegközlekedéshez, a gyógyszerekhez, illetve az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, “hiszen például egy közlekedési baleset esetén nem lehet megkülönböztetni a sérülteket az alapján, hogy ki az, aki már be van oltva, és ki az, aki még nincs.”
Munkáltatói presszió
De mi a helyzet akkor, ha a munkáltató próbálja alkalmazottait kötelezni a vakcinációra? Asbóth Márton elmondása szerint a munkáltatók nem tehetik kötelezővé dolgozóik számára a koronavírus elleni oltás felvételét. Az explicit kötelezésnél azonban jóval változatosabb és kifinomultabb eszközöket alkalmaznak, hogy nyomást gyakoroljanak alkalmazottaikra. A munkavállaló ugyanis azt is kötelezettségként értelmezheti, ha a főnöke csupán erősen ajánlja az oltást – mondjuk azért, mert meg akar felelni a munkahelyi elvárásoknak, nem akar kimaradni a következő fizetésemelésből, vagy egyszerűen csak meg szeretné tartani a munkahelyét.
Ráadásul munkáltató és munkáltató között is óriási különbség lehet. Van közöttük olyan, aki lassan egy éve egyáltalán nem is látta a munkavállalóit, hiszen azok otthonról dolgoznak. Az ilyen esetekben nagyon nehezen volna indokolható, miért szükséges mindenképpen, hogy a dolgozók be legyenek oltva. Sokkal indokolhatóbbnak tűnik egy efféle elvárás akkor, ha egy nagy üzemcsarnokban vagy egybenyitott irodahelyiségben több százan dolgoznak egymás mellett, hiszen ilyenkor a munkáltató egyértelmű érdeke, hogy mindenki be legyen oltva, így garantálható legyen a cég működése.
“A kérdés, hogy gyakorolhat-e ilyen erős nyomást a munkavállalókra a munkáltató. Hiszen pillanatnyilag azzal, hogy nem kötelező a védőoltás, mindenkinek a saját belátására van bízva, hogy szeretné-e beoltatni magát vagy sem. Ezt az önrendelkezési jogot pedig nem tudja száz százalékig gyakorolni akkor, ha a munkáltató presszionálja” – mondja Asbóth, aki szerint ilyen esetekben az úgynevezett szükségességi-arányossági tesztet kell alkalmazni. Vagyis azt kell megvizsgálni, hogy a jogkorlátozás, tehát a védőoltás beadatására vonatkozó valódi vagy kvázi kötelezés szükséges-e az adott élethelyzetben, és van-e olyan cél, amivel összemérve arányosnak is minősíthető.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha olyan munkavállaló találkozik a fent említett munkáltatói pressziótípusokkal, akinek az esetében ráadásul nem javasolt vagy éppen kifejezetten ellenjavallt az oltás. Ilyenek például az első trimeszterben lévő állapotosok, a közeljövőben gyermeket tervezők, illetve azok, akik olyan krónikus betegségben szenvednek, ami miatt különös egészségügyi kockázattal járna az oltás felvétele. Ezekben az esetekben a munkavállalók nyilvánvalóan megtagadhatják a munkáltatójuk kérését-követelését. Ha döntésüknek negatív munkajogi következménye lesz, akkor munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. “Egy ilyen per során pedig nem nagyon dönthetne másképp a bíróság, mint hogy a munkavállalónak ad igazat” – mondja Asbóth Márton, a TASZ jogásza.
168.hu
-
Kiemelt hírek2024.08.16. 9:31
KRESZ-módosítás: már a gyalogos szándéka is elsőbbséget jelent a zebrán
-
Kiemelt hírek2024.08.26. 8:03
Két új HalfPrice üzlet is nyílik
-
Kiemelt hírek2024.10.03. 12:49
Bemutatták Gyurcsány krimijét
-
Kiemelt hírek2024.10.08. 12:12
Jön a visszaváltási rendszer benzinkutas verziója