Archív cikkek
Csak nehogy több nem koronavírusos halottunk legyen, mint koronavírusos
Készül az ország a járvány tetőzésére, de probléma lehet, hogy az emiatt hátrébb sorolt nem koronavírusos betegek körében még nagyobb lehet a tragédiák száma, mint a koronavírusosoké, figyelmeztet a MOK. A kormány szerint nem lesz ilyen probléma, de a kínai és olasz példák azt mutatják, a járvány tetőzésekor óhatatlanul is hátrányt szenvednek az egyéb betegek. A szervezett rákszűrések mindenesetre szünetelnek ‒ április 10., a Nemzeti Rákellenes Nap.
A láthatatlan áldozatok címmel adott ki állásfoglalást a Magyar Orvosi Kamara (MOK), és felhívja a figyelmet arra, hogy most, amikor a koronavírusos megbetegedések még nem is terhelik le az egészségügyi rendszert, már problémát jelent azon betegek gondozása, akiknek más betegsége folytatódó gyógykezelést kíván. Az egészségügyi rendszerben most elhalasztják a nem sürgős gyógykezeléseket, hangzott el többször az Operatív Törzstől, csak az életmentő beavatkozásokat végzik el ‒ ezt magyarra már úgy fordították le a szakértők, hogy haldokolni kell ahhoz, hogy orvosi kezelést kapjon ma valaki Magyarországon.
A MOK úgy fogalmaz: „Ezen betegek ellátása nagyon meglassult, megnehezedett, Így a járvány jelen szakaszában, relatív kevés fertőzött mellett a fenti problémából adódó »láthatatlan áldozatok«, járulékos károk, az ellátatlanul maradt vagy késve ellátott betegek egészségkárosodása, esetleges halála a járvány által okozott kárnál akár nagyobb jelentőségű is lehet”.
Azaz több nem-koronavírusos beteg halhat meg, mint koronavírusos ebben a helyzetben.
Nemcsak a betegek kezelését kell fenntartani, hanem a szűréseket is, hívja fel a figyelmet a MOK, illetve a sürgősségi rendszert is fel kell tartani ‒ erre már most fel kell készülni.
MOK: Káosz van
A MOK úgy látja, orvosetikailag az a helyes, ha nem diszkriminálják a nem-Covid-19 pácienseket, „ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, az ellátórendszer feladat szerinti megosztására, az ellátóhelyek koncentrálására, új ellátásszervezési eszközökre, és naprakész információkra van szükség”. Azaz radikálisan át kellene szervezni az ellátórendszer működését.
Ez az alapellátás, vagyis a háziorvosok szintjén folyamatban van, akut ellátóközpontok létesülnek, távkonzultáció van, összevonnak praxisokat átmenetileg. A probléma a szakellátással van leginkább, itt hiányoznak a jól definiált feladatok, és az információk arra nézvést, hova irányítsák a betegeket.
A járóbeteg-ellátás szétesett,
jelenti ki a MOK, mivel kivonták a 65 év feletti orvosokat, az orvostársadalom ugyanis elöregedett. Még a telefonos tanácsadás is korlátozottan áll rendelkezésre.
Miközben a kórházak készülnek a jövőbeni, megnövekedett koronavírusos hullámra, több kórház „kihasználatlan, takaréklángon üzemel, teljes, amúgy működőképes osztályok ürülnek ki, máshova át nem rendelt személyzetük látszat tevékenységet végez vagy kényszer szabadságát tölti. Így ‒
többek között feladatkijelölés híján ‒
a nem fertőzött betegek ellátása zavart szenved, még abban az esetben is, ha tudható, hogy az ellátás elmaradása egészségkárosodást, állapotromlást kockáztat”.
Amíg minden kórház potenciális járványkórház, addig más feladataikat hárítják, halasztanak, tartalékolnak. Nincsenek pontosan definiált betegutak és feladatok.
Az Emmi szerint az onkológiai kezelések rendben zajlanak
A MOK szerint fel kellene mérni a működő járóbeteg kapacitásokat, és az ellátási és konzultációs pontok és feladataik pontos kijelölése is szükséges lenne. A 65 éven feletti orvosokat pedig a távkonzultációs rendszerbe kellene bekötni. Ki kellene jelölni a betegutakat, elérhetőségeket, publikálni naprakészen az elérhető kapacitásokat, 24 órás call centert kellene létrehozni, ki kellene jelölni nemfertőző betegeket kezelő központokat, és a szakembereknek hozzáférhető naprakész regisztert kéne működtetni az ágyak foglaltságáról.
A közlemény felhívja a figyelmet, hogy ha a járvány akár másfél-egy évig is velünk marad, nem halaszthatóak ennyi időre a nem koronavírusos betegeket érintő kezelések, és az is fontos, hogy nem szabad odáig eljutni, hogy a járvány után ez a problémahalmaz „egy kizsigerelt és megtizedelt egészségügynek és társadalomnak, gazdaságnak okoz majd kezelhetetlen gondot”.
Az Emmi péntek reggeli közlemény kijelenti „a koronavírus-járvány idején sem feledkezünk meg az onkológiai ellátást igénylő betegekről. Minden daganatos beteg megkapja a számára szabott terápiát. A március közepén életbe lépett miniszteri utasítás értelmében valamennyi kórháznak a veszélyhelyzet idején is el kell végeznie minden olyan beavatkozást, vizsgálatot, műtétet, amelynek hiányában a beteg életveszélyes állapotba kerülne, vagy amelynek elhalasztásával maradandó egészségkárosodást szenvedne.” Ugyanakkor azt is hozzáteszi, a veszélyhelyzeti rendeleti módosítások célja, hogy „a fertőzésveszélyes ellátások száma csökkenjen, az egészségügyi kapacitások a védekezésre koncentráljuk”.
A Magyar Rákellenes Liga közleménye arra hívja fel a figyelmet, a betegek menjenek el kezelésre, ne mondják azt le, mert azzal visszafordíthatatlan károkat szenvedhetnek, vagy lenullázhatják sok év terápiáját. „A járványügyi vészhelyzet okozhat kellemetlenségeket-például messzebbre kell utazni, nem a megszokott kezelőorvosunk fogad (mivel ő pl. idősebb mint 65 év), nehézkes a bejutás az intézményekbe, többet kell várakozni-, kérjük ez ne riasszon el senkit!” Azt is leírja a liga, hogy a szervezett rákszűrések most szünetelnek – ki tudja, meddig.
Kína, Olaszország is szenvedett, szenved ezzel
A fenti probléma ráadásul ismert: Kína ugyanilyen gondokkal küzdött februárban. Az egészségügyi rendszerre zúduló koronavírusos betegeknek az egyéb problémákkal küszködők látták kárát: hazaküldött betegek, elmaradó dialízisiek, gyógyszerhiány ‒ erről írt a Japan Times cikke. 23 ezer orvost és ápolót irányítottak át Hubej tartományba a vírus elleni küzdelembe, így más tartományok kórházaiban nem maradt hadra fogható személyzet. Még a rezidensek is a be lettek vetve – ezt a folyamatot már itthon is elindították. Az emberek a közösségi médiában keseregtek azon, nem jutnak gyógyszerhez, kezeléshez. Egy orvos úgy vélte, Vuhanban fel kellett áldozni a nem-koronavírusos betegek kezelését, hogy ne legyen nagyobb a baj ‒ gyalogáldozat kellett, hogy megmeneküljön a király. A New York Times cikke arról írt, hogy sürgős onkológiai műtétek, vérkezelések maradtak el kapacitáshiány miatt, és emiatt emberek haltak meg.
A probléma nem kerülte el Olaszországot sem, az Al-Dzsazira cikke arról számolt be, hogy az onkológiai kezelések csúsztak, mind a diagnosztikai, mind a sebészeti téren a járvány sújtotta Cremonában. Az orvosok arról beszéltek, 1-2 hét csúszás még nem probléma, de hónapok már számítanak mind a szövettan, mind a sebészet terén.
A járványgörbe ellaposítása tehát nemcsak a koronavírusos betegek érdeke, hanem minden betegé.