Így változtatná meg az EU a nyugdíjkorhatárt

Az Európai Unió a várható élettartamhoz képest állapítaná meg a nyugdíjkorhatárt. Magyarországon pillanatnyilag magasabb a nyugdíjkorhatár, mint 11 másik EU-tagállamban.

Sok más tagállam mellett Magyarországon is a várható élettartam alakulásától tenné függővé a nyugdíjkorhatárt az Európai Unió – számolt be a Nyugdíjguru, amit a Dívány szemlézett.  A cikk arra a kérdésre is kereste a választ, hogy mi történik akkor, ha a várható élettartam rövidebb, mint amennyire a korhatáremelés politikája épül.

A magyar nyugdíjas várható élettartama rövidebb, mint a nyugdíjkorhatár

Az Európai Unióban a 65 éves férfiak várható további élettartama átlagosan 17,3 év, míg a nőké 20,9 év. Magyarországon azonban ezek az adatok jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól: a magyar férfiak 65 éves koruk után átlagosan csak 13,2 évet, a nők pedig 17,3 évet élnek. Ez azt jelenti, hogy míg egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, addig egy nő 20-21 évig nyugdíjas. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar nők nyugdíjba vonulási korcentruma 61-62 év körüli a kedvezményes nyugdíjazás miatt, míg a férfiaknak el kell érniük a 65 éves kort.

Magyarországon a 65 éves kort a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éri meg, de

az egészségben eltöltött további évek száma rendkívül alacsony. Mind a férfiak, mind a nők esetében ez mindössze 4,9 év, amely az egyik legrosszabb adat az EU-ban.

Ez a helyzet arra kényszeríti az idősödő magyarokat, hogy betegségekkel, csökkent életminőséggel éljék nyugdíjas éveiket.

Magyarországon 2010 óta a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedett, ami magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban. Azonban az elmúlt évtizedben a nyugdíjkorhatár gyorsabban nőtt, mint a várható további élettartam, így jelenleg nincs közvetlen szükség a korhatár további emelésére.

Az EU tovább  emelné a nyugdíjkorhatárt

Mint írják, az EU számos tagállama már bevezette vagy tervezi bevezetni a nyugdíjkorhatár emelését. Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban pedig 2050-től növelik a korhatárt 69 év 9 hónapra. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer működik, ahol 63 és 69 év között lehet nyugdíjat igényelni, de minél korábban igénylik, annál kisebb lesz az összeg.

Az EU számos országa már alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam alakulásától teszik függővé.

Magyarország számára is azt javasolná az EU, hogy a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamtól tegye függővé, rugalmasan alkalmazva a változtatásokat. Ha a várható élettartam csökkenne, akkor a nyugdíjkorhatár is csökkenhetne.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)