Vitézy László munkássága előtt tiszteleg a közmédia

A nyolcvanhárom éves korában, pénteken elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas, Sára-Csoóri Életműdíjjal kitüntetett producer, forgatókönyvíró, filmrendező több alkotása is megtekinthető a közszolgálati csatornákon.

A Kossuth Rádió február 2-án, a 15 óra 30 perckor kezdődő Kalendárium című műsorában emlékezik meg Vitézy Lászlóról, valamint 19 óra 30 perckor megismétli a Nagyok című zenés portréműsorában elhangzott korábbi interjúját, amelyet a közmédia Sára-Csoóri Életműdíj átvétele után adott – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) pénteken.

Mint írják, 18 órától az M5 csatorna Librettó című műsora, majd az Agenda kulturális híradó idézi fel Vitézy László életét és munkásságát. 21 óra 45 perctől a Duna a rendező 2012-es Pillangó című Móricz Zsigmond regényéből készült filmadaptációját tűzi műsorra. Az erre az időpontra tervezett Mága Zoltán 2024-es Újévi koncert szombaton 21 óra 15 perckor, két részletben látható.

A filmrendezőre emlékezik február 3-án, szombaton 11 óra 10 perckor a Duna World és 16 óra 25 perckor az M5 a Szerelmes földrajz című műsorral. 19 órakor az M5-ön látható a Sinka István Fekete bojtár vallomásai és Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján készült, 2016-ban bemutatott A fekete bojtár című filmdráma.

Vitézy László pályája során kivételesen értékes és az egyetemes filmművészetet is gazdagító műveket hozott létre. A szocializmus tabutémáit szociografikus alapossággal megjelenítő alkotásaival, a magyar irodalom klasszikus műveit adaptáló rendezéseivel, kifinomult művészi látásmódjával örökre beírta magát a magyar filmtörténetbe – olvasható a közleményben.

Vitézy László öröksége

Vitézy László Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar producer, forgatókönyvíró, filmrendező, érdemes és kiváló művész 1840-ben született. 1973-tól volt a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja, 1979–től a Híradó- és Dokumentumfilmstúdió rövidfilmrendezője, 1981-től a Társulás Stúdió alapító játékfilmrendezője, 1988-tól pedig a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet egyik alapítója. Az 1970-es évek végétől a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójában is vállalt rendezői munkát, kezdetben a Pannon Krónika című műsornál, majd később önálló dokumentumfilmek rendezőjeként.

Játékfilmjeiben főként a kommunizmus ideje alatt játszódó történeteket dolgoz fel. Tévéfilmjeit előszeretettel készíti Móricz Zsigmond novellái alapján – írja a mafab. Jelentősebb filmjei: Békeidő (1980), melyért a mannheimi filmfesztivál nagydíját és Balázs Béla-díjat kapott. 1982-ben készült a Filmszemle-díjas Vörös föld, Pillangó (2012), A galamb papné (2013). 2022-ben Az énekesnő c. dokumentum jellegű játékfilmmel zárul a sor. Sára-Csoóri Életműdíjat kapott 2021-ben.

Munkásságát számos díjjal elismerték, a Kossuth-díjat tavaly kapta meg Magyarország számára kivételesen értékes és az egyetemes filmművészetet is gazdagító művészi pályafutása, a Budapesti Iskola ikonikus alakjaként a szocializmus tabutémáit szociografikus alaposságra építő kifinomult művészi igénnyel megjelenítő alkotásai, a magyar irodalom klasszikus műveit méltó módon adaptáló rendezései elismeréseként. Az Úgy érezte, szabadon élt című dokumentumfilmet Vicsek Ferenccel közösen forgatta. A 444 méltatása szerint a ’80-as évek „ifjúsági problémáiról” szóló film „kifecsegte a Kádár-rendszer titkát”.

Vitézy László fia, Vitézy Dávid a Facebookon búcsúzott édesapjától.

(Kiemelt képünk: Vitézy László filmrendező fiával, Vitézy Dáviddal. Fotó: Vitézy Dávid hivatalos Facebook-oldala)