Válságban felértékelődik a hazai élelmiszer

Meglett az eredménye az orvosok és egészségvédők sokéves harcának: a friss zöldségek és gyümölcsök beépültek az étrendünkbe.

A termesztés azonban egy többismeretlenes egyenlet, mert nem tudni, hogy a megbolondult időjárás következtében miből mennyi fog teremni, milyen költségekkel, ki fogja a termést leszüretelni, és mennyiért lehet majd megvenni a hazai portékát a piacokon vagy a nagy áruházláncokban. 

Ez volt az egyik fontos témája a Zsendülés című, idén már hetedszer megrendezett kertészeti konferenciának, amelyet Szegeden tartottak március 10-én, termelők és kereskedők, az ágazat vezetőinek részvételével.

Minden felmérés azt mutatja, hogy növekszik a fogyasztói igény a friss hazai zöldségre, gyümölcsre. Nem csak azért, mert szeretjük ezeket az ízeket, hanem mert a húsfogyasztás 20-30 százalékos csökkenésével errefelé tolódott el az ízlésünk. Kérdés azonban, hogy lesz-e idén elegendő termés, és hányan fogják tudni megfizetni az árát. A konferencián résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy az energia- és a műtrágyaárak, a munkabérek brutális emelkedésével visszafelé fordulhat a régóta emelkedő gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Akik az idei és a következő évben nem tudnak a jelenleginél hatékonyabb termelésre átállni, azok kihullanak a rendszerből. Többgenerációs kistermelő családi vállalkozások szűnhetnek meg, a pultok az ő árujuk nélkül maradhatnak.

Ritkábban, de többet költünk

A hazai gyümölcs-és zöldségfogyasztást alaposan megtépázta a Covid-19 járvány is. A Gfk Hungária piackutatói 20 éve monitorozzák négyezer háztartás élelmiszervásárlási és fogyasztási szokásait. Legfrissebb jelentésük szerint tavaly drasztikusan csökkent a zöldség-gyümölcsvásárlás gyakorisága. A kutatásba bevont háztartások 29 százalékában naponta egyszer biztosan esznek valamilyen zöldséget vagy gyümölcsöt, ám ennek az elmúlt két év alatt a megemelkedett árak miatt nem növekedett a mértéke.

Általánossá vált, hogy ritkábban megyünk boltba, viszont akkor több pénzt hagyunk ott kevesebb áruért. Évente 41 ezer forintot költ gyümölcsre egy átlagos család, de ezért az összegért ma kevesebb termék kerül a kosarukba, mint a járvány előtti időszakban. Jellemzően a piacokon és a nagy áruházláncokban szerezzük be élelmiszereinket, az online kereskedelem szárnyalásából, megkétszerezett forgalmából a zöldségek, gyümölcsök kimaradtak.

Tavaly a banán volt a legnépszerűbb gyümölcs a vásárlók körében, ezt követi az alma, a dinnye és a narancs, ötödikként pedig a mandarin következik. A zöldségek közül krumpliból, paradicsomból és vöröshagymából vásárolták a legtöbbet és a leggyakrabban a háztartások, a lista negyedik helyezettje a zöldpaprika, ötödik a sárgarépa. Ezekből kaphatóak biotermesztésűek is, de a vásárlók 80 százaléka magasabb áruk miatt nem ezeket veszi le a polcról.

Friss és vegyszermentes

A családok közel háromnegyede havonta egyszer kistermelőnél szerzi be a tojást és a gyümölcsöt, mert itt frissebbnek és vegyszermentesnek tartja. Még akkor is ezt választják, ha a piaci gyümölcs drágább, mint az áruházláncokban, viszont a zöldségnél nem tapasztalni nagy árkülönbséget. Amikor a vásárlási szempontokat állították fontossági sorrendbe a piackutatók, azt találták, hogy a frissesség lett a legfőbb érték a vevők számára. Másodikként az ízletességet említették, a harmadik fő vásárlási szempont pedig az, hogy egy terméket vagy termelőt megszoktak, megszerettek. Egyre több vásárlónak fontos a kiváló minőségű alapanyag és az, hogy biztonságos legyen az élelmiszer. Nem meglepő módon az ár újra fontos szempontja lett a vásárlásnak, de felzárkózott mellé az időtényező is: megtanultunk gyorsan, szisztematikusan vásárolni, a járványidőszakban leszoktunk a céltalan nézelődésről az élelmiszeráruházakban.

Arra a markáns fogyasztói igényre, hogy a lehető legfrissebb áru kerüljön a vásárló kosarába, az áruházláncoknak is reagálniuk kell. Amint a konferencián elhangzott, a vevők a gyors és rövid ellátási láncokat fogják előnyben részesíteni. Ez azt jelenti, hogy az itthon termelt zöldség és gyümölcs előnybe kerül majd a külföldről szállítottal szemben. A kereskedői döntésben nyilván szerepe van az euró árfolyamának is, a drágán beszerezhető külföldi áruval szemben előnyösebb a magyar terméket választani.

Erősödő tudatosság

Szívesen látnánk már ennek a próbáját. Például most, a közelgő tavaszi eperszezonban. Vajon van-e kitörés abból a régi gyakorlatból, hogy a magyar primőrök érése idején a mediterrán országokból érkező termékekkel verik le a hazai gyümölcs árát? A kistermelők eddig sem tudtak versenyezni a dömpingárakkal, de ha valóra válik az a szakértői jóslat, hogy a zöldség-gyümölcs ültetvények működtetése 30-50 százalékkal fog többe kerülni, akkor nem is lesz értelme. Ennek a lehetetlen helyzetnek a feloldására az agrárminisztérium ütemes és folyamatos pályázati lehetőséget ígér a termelőknek.

Egy marketingszakember a márkanevek jelentőségéről beszélt a konferencián. Arról, hogy egy jól csengő, közismert márkanév – például egy gyümölcslé esetében – tovább csökkenti a vásárlás idejét, mert a fogyasztó azonnal tudja, hogy mit kap a pénzéért. Történelmi tapasztalat, hogy minden válság után felerősödik a fogyasztói tudatosság, a vevők a hazai termékeket részesítik előnyben. A járvány alatt ismét ezt tapasztalták a kereskedők, ennek érdekes mellékzöngéje, hogy a pánik fölerősíti az emberekben az egészségesebb élet iránti vágyat.

A racionálisan és higgadtan gondolkodók úgy vélik, hogy ha a világ megváltozik körülöttünk, akkor azzal új lehetőségek nyílnak meg. Például a zöldség-gyümölcstermelők előtt, akik ha valódi, közös értékesítést végző szövetkezetekbe tudnak integrálódni, ha kiépül egy korszerű feldolgozóipari kapacitás, ha ki tudják használni környezetük természeti értékeit – például a termálvizet –, akkor olyan előnyökhöz juthatnak, amelyek révén még a javukra is fordulhat a helyzet.

Szikora Katalin