Nagyvilág

Már az ókorban divat volt a gyorsétkezés

Published

on

Fotó: Eliano Imperato / Controluce via AFP

Egymilliárd eurós uniós támogatásból folyik a rommentés Pompejiben, hogy minél többet megtudhassunk az ókori múltról.

Még mindig 66 hektárnyi feltáratlan terület rejthet régészeti kincseket, legutóbb egy csiga-gyorsbüfére bukkantak a kutatók, amiről az EuroNews is beszámolt. 

A rómaiak tudták, hogy a Vezúv vulkán, ám egész addig nem hitték aktívnak, míg 79. augusztus 24-én – ironikusan épp Vulcanus isten ünnepén – ki nem tört. A közeli Herculaneum vesztét a láva okozta, Pompeji városát viszont a vulkáni hamu és kőzet temette maga alá, ami meg is őrizte az utókor számára a páratlan leleteket. Már az 1700-as évek közepén elkezdődtek az ásatások, mikor az európai arisztokraták körében divat lett az antik kultúra, és a német Johann Winkelmann a város romjain alapozta meg a művészettörténet és a régészet mai tudományait. Az ezredfordulóra a leletek a turisták áradata miatt olyan rossz állapotba kerültek – egy gladiátor-kaszárnya össze is omlott – hogy a második pusztulás fenyegette Pompejit. Ekkor közbelépett az Európai Unió, egymilliárd euróval megtámogatva a romok megőrzését, és a lelőhely irányítását átvette egy elszánt, fiatal német régész, Gabriel Zuchtriegel, aki új technológiákat, köztük robotokat, drónokat és mesterséges intelligenciát is bevont a feltárási munkába. Már neki köszönhető egy újabb domus, egy gazdag római otthon felfedezése, ahol az urak és a rabszolgák közötti életmód-különbségekre is válaszokat kaptak – utóbbiak betegesebbek és alultápláltak voltak. A domus új információkkal szolgált a korabeli étkezési szokásokról is, hiszen akkoriban kevés háztartás engedhette meg magának, hogy saját konyhája legyen. Sokkal elterjedtebb volt street foodot fogyasztani. 

Nemrég találtak egy újabb thermopoliumot, avagy ókori gyorsbüfét, ahol a megkövült maradékok alapján a séf specialitása a kacsa és a hal mellett a csiga volt. Ezzel már közel kilencvenre nőtt a városban felfedezett antik gyorséttermek száma. A régészeti munkát segítette, hogy a pandémia miatt a korábbi évi 3,8 millió helyett tavaly már csak 565 ezer turista trappolt a leleteken. Ám ez drasztikusan lecsökkentette a munkálatokhoz szükséges jegybevételt is, így most közösségi finanszírozási kampányt indítottak, bárki befektethet a romok alól előásott kincsekbe.

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version