Archív cikkek

Évente mintegy 400 szénmonoxid-mérgezés történik Magyarországon (×)

Published

on

Ijesztően magas a szénmonoxid-mérgezést elszenvedők száma Magyarországon. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint évente mintegy négyszázan szenvednek el ilyen jellegű mérgezést, néhányuk esetében végzetesnek bizonyul a baleset.

A csendes gyilkosként emlegetett szénmonoxid íztelen, szagtalan és színtelen gáz, amiatt az észlelése rendkívül nehéz, sőt, CO-érzékelő nélkül gyakorlatilag lehetetlen. A szénmonoxid a szervezetbe kerülve csökkenti a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. Ez a magyarázata a jellemző tüneteknek is; mérgezést követően fejfájás, szédülés, hányinger és általános rosszullét jelentkezik, ám ezek a tünetek könnyedén összetéveszthetők más betegségekkel.

 

A mérgezéssel szembeni védekezés legfontosabb lépése a tüzelőberendezés szakszerű megtervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. A munkát minden esetben megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetnünk.

 

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a leggondosabban telepített tüzelőberendezés is hordozhat magában veszélyforrást, ha nem megfelelően tartjuk karban. Sajnos előfordulnak esetek, amikor a szellőzőnyílásokon megtelepedő kosz okoz problémát. A háztartásokban keletkező pára és por ragacsos koszt hoz létre, ami megtapadhat ezeken a helyeken, nem megfelelő szellőzést és elégtelen égés okozva. Az így létrejövő mérgező gázok a szoba levegőjébe kerülhetnek.

De legalább ennyire fontos felhívni a figyelmet a kémény megfelelő állapotára is. Az égéstermékek károsító hatása miatt vakolat- és tégladarabok hullhatnak a járatba, illetve madarak és darazsak építhetnek fészket a biztonságot adó zugba. Ezek kivétel nélkül csökkenthetik az égéstermékek távozásának hatékonyságát, ami miatt nyílt égésterű tüzelőberendezések esetében mérgező gázok juthatnak a lakás levegőjébe.

Abban az esetben, ha nyílt égésterű tüzelőberendezéssel fűtünk, amely a szoba levegőjéből táplálkozik oxigénnel, mindenképpen gondoskodnunk kell a megfelelő légcseréről. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a napjainkban használatos korszerű nyílászárók olyan mértékű zárással rendelkeznek, amelyek ellehetetlenítik a lakás lassú légcseréjét. Minél kevesebb az oxigén, az égés annál kevésbé lesz tökéletes, emiatt a kémény sem képes az égéstermékek megfelelő elszállítására. Ezért tartsuk szem előtt: ha nyílt égésterű berendezést használunk, szellőztessünk gyakran, különösen abban az esetben, ha a nyílászáróink jó légzárást biztosítanak!

Fontos beszélni arról is, hogy egyes háztartási berendezések megváltoztatják a helyiségekben uralkodó légnyomást. Ilyenek a páraelszívók, klímaberendezések és szárítógépek. A légnyomásváltozás következtében megváltozhat a kéményben az égéstermékek áramlási iránya, ami szintén veszélyforrást tartogat.

Végezetül el kell mondani, hogy a cserépkályhák, a kandallók, a cirkók és az átfolyós vízmelegítők használata miatt nem kell aggódni, ha gondot fordítunk azok megfelelő karbantartására, illetve ellenőrzésére. De még így sem feledkezhetünk meg a szénmonoxid-érzékelő szükségességéről, ami rengeteg életet mentett már meg.

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version