Bárkinek lehet potenciális Warholja

A tökéletes hamisítványok között van egy eredeti mű is – senki nem tudja, melyik az.

Ezer Warhol-képet kínál eladásra 250 dolláros áron a New York-i MSCHF művészkollektíva, csakhogy közülük egyetlen egy az igazi, 20 ezer dollárt érő mű, a többi 999 tökéletes hamisítvány, amit ők se tudnak az eredetitől megkülönböztetni.

A „Hamisítványok múzeuma” projekt újabb ügyes művészeti hack a korábban Damien Hirst-öt és a Nike-t is megtrollkodó húszfős kollektívától, akik most arra hívják fel a figyelmet, hogy a múzeumokat és a galériákat már csak az érdekli, kié a mű, és mennyit lehet vele keresni, az alkotás művészi értéke már nem számít. Ezért vásárolták meg 20 ezer dollárért Andy Warhol 1954-ben készült, Tündérek című ceruzarajzát, hogy a művész ceruzavonásait egy digitálisan programozott robotkarral 999-szer pontosan lemásoltassák mesterségesen öregített papírra. A tökéletes hamisítványok közé belekeverték az eredetit, hogy már ők maguk se tudják kiválasztani az igazi Warholt, és hétfőn eladásra kínálták mind az ezer művet, 250 dollárt (78 ezer forintot) kérve minden „potenciálisan eredeti” Warholért. Ha eladják a rajzokat, befektetésük tizenkétszeresét is megkereshetik, de nem a haszon volt a céljuk, hanem hogy megtörjék a műkereskedők hatalmi pozícióját.

„Lehetetlen komolyan venni azt a galériát, amelyik a jövőben ezt a képet mint eredeti Warholt próbálja eladni. Mindig nagyon szórakoztató olyan projekteken dolgozni, amik kigúnyolják a művészeti világot, egyben pont azt csinálják, amit ők – befektetési céllal használják a művészetet – csak jobban” – mondta a CNN-nek Kevin Wiesner, az akció egyik ötletgazdája. Szerinte sose fog rájönni, aki véletlenül az igazi Warholt veszi meg. Persze vannak módszerek, amikkel ki lehet deríteni, mi hamisítvány, de nekik már az is elég, hogy örökre kétség fogja övezni a művek hitelességét. Ezzel ugyan megsemmisítik az eredeti mű értékét, de új értéket is adnak neki, amiből mind az ezer új tulajdonosa részesül, köztük azok is, akik amúgy soha nem tudták volna megengedni maguknak, hogy Warhol képet vegyenek. „Warhol művei a legtöbb ember számára elérhetetlenek, így mondhatjuk, hogy demokratizáltuk őket, mostantól bárkinek lehet olyan képe, ami potenciálisan egy Warhol” – állítja Wiesner, aki szerint ha Andy Warhol élne, helyeselné az akciójukat, hiszen ő is látott fantáziát (és hasznot) a munkái tömeges sokszorosításában.