Magyarország

Csepel zöldre vált

Published

on

Az új Csepeli Közpark látványterve | Forrás: Budapest Fejlesztési Központ

Még csak a tervezési szakaszban van Budapest új közparkja Csepelen.

Az már most tudni, hogy az elképzelések között szerepel, hogy vizes élőhelyeket hozzanak létre, amely gazdaságosan bánik a csapadékvízzel és javítja a mikroklímát is.

Megkötötték a szerződést az s73 Tájépítész Stúdióval a Csepeli közpark részletes tervezésére – adta hírül közösségi oldalán Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója. Csepel-Szigetcsúcs városrészen összesen 36 hektár új közpark létesül. Ez nagyjából a Városmajor területének háromszorosa. Az utóbbi 50 évben nem létesült 20 hektárnál nagyobb új közpark Budapesten, a legutóbbi nagyobb közparkot a Hajógyári-szigeten adták át. 

Budapest új közparkja a tervek szerint azáltal is „zöld” lesz, hogy vízgazdálkodási rendszere is természetközelibb lesz. „Ma a városi területeken a hatalmas aszfaltozott, kövezett, beépített felületekről csatornákban gyorsan elvezetjük a csapadékvizet, a zöld részek pedig sokszor nem kapnak elég nedvességet, kiszáradnak vagy mesterséges öntözésre szorulnak. A vizes élőhely vagy wetland funkciója ezzel szemben az, hogy a környező területekre, utakra, épületek tetejére hulló csapadékvizet helyben tartsa, majd a felesleget természetes szűrőrétegen átengedve, megtisztulva eressze a Soroksári-Dunába” – fogalmaz Vitézy. 

Mint írja, ez a megoldás e mellett természetes vizes élőhelyet biztosít számos növény- és állatfajnak, ezáltal növelve a terület biodiverzitását, ráadásul fontos szerepet játszik a városi mikroklíma javításában is, párologtató hatása hozzájárul a városi hőszigetek csökkentéséhez. Az előzetes elképzelések szerint Csepelen a közpark középső, a környező területeknél valamivel alacsonyabban fekvő sávjában kanyarogna végig délről északra, mintegy 3 hektárnyi területen a növényekkel átszőtt vízfelület.

A tervek szerint a Soroksári-Duna fölött két gyalogos-kerékpáros híd is összekapcsolja majd a parkot a Duna-ág túloldalán található területekkel. 

Vitézy szerint elsődleges érdek a városi parkok bővítése. Helyzetértékelése szerint a rendszerváltás óta folyamatosan visszaszorulnak a rendezett, jól funkcionáló zöldterületek. Mint írja, a műholdas vizsgálatok szerint nagyjából stagnál az összes zöldfelület mértéke, de az adatokat lebontva az látszik, hogy az erdők, parkok, fasorok csökkenő területét csak az elhanyagolt, spontán bezöldülő, főképp vasúti területek, töltésoldalak, fölhagyott pályaudvari zónák ellensúlyozzák. 

A Vitézy által megosztott látványtervekhez a hozzászólók többsége szkeptikusan viszonyul. Egyszerre üdvözlik a megfogalmazott elképzeléseket és jegyzik meg, hogy már nem hisznek abban, hogy mindez valóban ebben a formában fog megvalósulni.

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version