Kiemelt hírek

Kezdődik a paralimpia

Published

on

Szvitacs Alexa para-asztaliteniszezõ edzés közben az alsóörsi edzõtáborban 2021. július 13-án | Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Az augusztus 8-án véget ért olimpia után ma kezdődik és jövő vasárnapig tart a paralimpia Tokióban. A magyar vezetés legalább tizenöt érmet vár.

Az ép sportolók versenyéhez hasonlóan a fogyatékkal élők legnagyobb sporteseményét is gyakorlatilag zárt kapuk mögött bonyolítják le. A szervezőbizottság a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB), a japán kormánnyal és a tokiói városvezetéssel egyeztetve múlt hétfőn döntött így a koronavírus-járvány miatt. Ennek ellenére nem lesznek teljesen üresek a lelátók, mert egy nevelési program részeként a helyi diákok kivételt képeznek. A tanulók jelenlétéről az iskolák vezetése egyeztet majd a szülőkkel.

 

22 sportág, 540 versenyszám

A paralimpia a fogyatékkal élő emberek számára rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre. (A siketlimpia és az értelmi fogyatékosok speciális olimpiája nem tartozik a paralimpiához.) A paralimpia kifejezést, amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak, eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) 2001-ben állapodott meg abban, hogy 2012-től mindig két héttel a nyári olimpiai játékok után, annak versenyhelyszínein rendezik meg a paralimpiát.

A tokiói lesz a XVI. paralimpia. A seregszemlén 160 ország 4400 sportolója verseng majd 22 sportágban – atlétikában, asztaliteniszben, bocsában, cselgáncsban, csörgőlabdában, erőemelésben, evezésben, íjászatban, kajak-kenuban, kerékpárban, ötfős fociban (látássérültek labdarúgása), lovassportban, kerekeszékes kosárlabdában, kerekesszékes rögbiben, kerekesszékes teniszben, kerekesszékes vívásban, sportlövészetben, taekwondóban, tollaslabdában, triatlonban, úszásban és ülőröplabdában. A különböző sérültségi kategóriák miatt 540 számban osztanak érmeket.

A versenyek a keddi megnyitó után szerdán kezdődnek és a jövő vasárnapi záróceremónia előtt szombaton érnek véget.

 

Tizenöt érmet várnak

„Harminchét sportolónk és Nagy Gergely személyében egy guide-unk van, aki szintén sportolói státusban van, tehát összesen harmincnyolcan szerepelnek Tokióban – mondta Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján. Ez úgy lehetséges, hogy Ocelka Róbert látássérült kerékpárost Nagy Gergely segíti a versenyében, szintén sportolói státusszal. 

„Büszke vagyok erre, jól is állunk, nincsen baj, de azt hittem, hogy talán ennél egy picit többen leszünk. De majd pótoljuk az eredményességgel” – ígérte Szabó.

A magyar versenyzők tíz sportágban – asztaliteniszben, atlétikában, erőemelésben, íjászatban, kajak-kenuban, kerekesszékes vívásban, kerékpárban, sportlövészetben, triatlonban és úszásban – lesznek érdekeltek. Az elnök a legesélyesebb magyar versenyzőkként Kiss Péter Pált (kajak), Illés Fannit (úszás), Szvitacs Alexát (asztalitenisz) és Ekler Lucát (atlétika) említette, továbbá a vívókat csapatban és Osváth Richárdot, Krajnyák Zsuzsannát, Hajmási Évát és Veres Amarillát egyéniben is.

„Azt gondolom, hogy nekünk meg kell ragadni a csapat szintjén azon a magasságon, ahol Rióban voltunk legalább, vagy azon túl kell lépni” – mondta Szabó László, aki számszerűsítette is az álmokat: tizenöt vagy annál több éremmel, ebből 3-5 arannyal lenne elégedett. A magyar sportolók 31 arany-, 50 ezüst- és 63 bronzérmet, összesen 144 dobogós helyet gyűjtöttek az eddigi 15 paralimpián.

 

Így kategorizálnak

Az esélyegyenlőség érdekében a résztvevőket egy nemzetközi szakértői bizottság a fogyatékosságuktól függően kategóriákba sorolja. A besorolás laboratóriumi mérések, orvosi kutatómunka alapján kidolgozott, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által szabályozott eljárás. Minden sportág saját besorolási rendszerrel rendelkezik, ezeket a nemzetközi sportági szövetségek készítik el. A fogyatékosság mértékét számmal és betűvel jelölik, de ugyanaz a betű és szám különböző sportágakban más-más fogyatékossági szintet jelent.

A Magyar Paralimpiai Bizottság honlapján található információk alapján a kategóriák megállapításánál meghatározó, de nem kizárólagos szempont a sérültség típusa, a súlyosság mértéke, az adott sportág mozgásrepertoárja, a sportág mozgásfunkciói – erő, dinamika, koordináció figyelembevétele –, a sportág eszközigénye.

A besorolást minden versenyző esetében az első külföldi viadal előtt egy független szakértőkből álló bizottság készíti el. Vannak versenyzők, akiknek az állapotában bekövetkezhet változás, őket gyakrabban ellenőrzik, és esetükben előfordulhat, hogy többször változik a kategória, amelyben versenyezhetnek.

Vannak sportágak, amelyekben a besorolás egyszerűen nyomon követhető, teniszben például két kategória létezik: ülő (kerekesszékes) és álló. Erőemelésben nincsenek sérültségi kategóriák. Ezzel szemben az úszóknál egy-egy versenyző esetében az úszásnemtől függően is változhat a besorolás és előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhén, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat.

A játékok programjába kilenc éve kerültek vissza az enyhén értelmi sérült sportolók versenyszámai, ők három sportágban – atlétika, úszás, asztalitenisz – indulhatnak.

 

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version