A napolaj minket véd, a tengert pusztítja

Évi több tízezer tonna napolaj kerül az óceánokba: a búvárok a tenger mélyéről felnézve már nem csak partok közelében látják a vízfelszínen úszó, szivárványos olajréteget.

Kutatók keresik a választ, hogyan tudnánk bőrünket és bolygónkat egyszerre védeni.  

A napolaj, naptej és társaik létfontosságú védelmet adnak bőrünknek a káros UV-sugárzás, a leégés és a bőrrák ellen. Csakhogy ezek egy részét a víz lemossa rólunk, különösen ha nem várjuk meg, míg (bekenés után nagyjából tíz perccel) beszívódik a bőrünkbe, és hamarabb bemegyünk fürdeni. Kísérletek bizonyították, hogy már kis mennyiségű napolaj képes megölni egy tengeri uborkát vagy egy korall-lárvát. Aki azt hiszi, az ő kencéje csepp a tengerben, annak kiszámolták: egy csepp napolaj 6,5 olimpiai úszómedencényi víztömegre fejt ki káros hatást.

Az anconai egyetem tengerbiológusainak számítása szerint a Földközi-tengerbe évi 20 ezer tonna napolaj kerül a strandolókról, míg a The Ocean Foundation nemzetközi szervezet az állítja, az óceániai korallzátonyok is évi 6-14 ezer tonnát kapnak belőle. A klímaváltozás következtében – és ha újraéled a globális turizmus –  ennél csak több napolajat fogunk használni. Néhány országban már előre gondolkodnak: Hawaii januártól betiltotta a két, leginkább veszélyes UV-szűrőt, az oxibenzont és oktinoxátot tartalmazó fényvédőket, Mexikóban pedig arra kérik a turistákat, egyáltalán ne kenjék be magukat, ha a Yucatán-félsziget különleges karszttavaiban, a cenotékban akarnak fürdeni. 

A napolajban nem csak a kémiai UV-szűrők jelentenek veszélyt, hanem az „örökké tartó vegyi anyagok” is, amiknek nevükhöz híven hosszú a lebomlási idejük, és bár kivonásukat az unió megkezdte, a mai napig használják őket kozmetikai termékekben, nem csak napolajokban. A perfluor-alkil (PFA) anyagok az otthoni zuhanyozás közben is bejutnak a vízhálózatba, és az Északi sarkon is találtak belőlük, ilyen messzire eljutnak az emberlakta földrészektől.

Számos bőrgyógyász érvel az ásványi anyagokat tartalmazó fizikai fényvédők használata mellett, ám ezek drágábbak, fehér filmréteget hagyhatnak a bőrön és a bennük lévő cink-oxidról tudjuk, hogy nanoméretű részecskéi bejuthatnak a sejtekbe, akár a DNS-t is károsítva. Keressünk inkább árnyékot és amikor csak lehet, viseljünk lenge, a testünk nagy részét fedő ruhát, ahelyett, hogy folyton tetőtől talpig bekennénk magunkat.

Bálint Orsolya