Kiemelt hírek

„59 percz alatt értünk Váczra”

Published

on

Az első vasútvonal megnyitója. | Forrás: Wikipédia

1846. július 15-én nyitották meg az első magyarországi vasútvonalat, Pest és Vác között. A megnyitó utazáson a természetesen a Pesti Hírlap munkatársa, I. J. (minden valószínűség szerint Irinyi János) is részt vett, aki az utazáson kívül cikkében beszámolt a váci tűzvészről, a „központi vasut” igazgatótanácsáról, és a bérkocsisok gorombaságáról és árdrágításáról is.

 

A központi vasút váczi vonalrészének megnyitása

Meg van tehát elvégre. Mit régen óhajtánk, minek mindenesetre meg kellett történni, de mit a sok halogatás után, már szinte nem mertünk hinni, csakugyan elértük. A központi vasút készen levő része, a pest-váczi vonal, jul. 15-én, valósággal megnyittatott. A meghívó jegyek ugyan eléggé rossz magyarsággal voltak irva, s kifordított magyar czimerrel voltak ellátva, de legalább mégis magyarok voltak. A szegény magyar ember azonban, ki társas kocsin menne a vasúthoz, s nem tud németül, nem igen fog a vasúthoz juthatni, mert a vasúthoz vivő társas kocsikon egyedül német nyelven van felírva, hogy a vasúthoz járnak. Ő fensége, az ország nádora, családja és udvara kíséretében, megjelenvén, temérdek nép jelenlétében, d. u. négy órakor, Buda és Pest gőzmozgonyok, nyolcz kocsin, Vácz felé indították a meghívottakat, számra mintegy harmadfél száz személyt. A közbeneső állomásoknak, Palota és Dunakeszi, csak másodikánál állapodánk meg, s, beszámítva az itt töltött tiz percznyi időt, 59 percz alatt értünk Váczra. Tehát a négy s valami egy harmadrész mértföldnyi távolságot nem a legsebesebben haladtuk meg. Vácznál azonban tűzbe jöttünk. Azaz, Váczra érkeztünkkor a városban nagy tűz volt, mi egész ott létünk alatt folyton tartott, sőt növekedett, valamint eljövetelünk perczében is mindig növekedő erővel dühöngött. Ő fensége, a kocsiból leszállván, nem fogadva el a küldöttségi tisztelkedő üdvözletet sem, azonnal sietett személyesen megjelenni a vész helyén. A nemzeti ünnep örömével eltelt keblek, a jó vácziak szerencsétlensége által meghatva, magokba rejték az örvendő érzelmeket, és szótlanul maradtunk a pusztító vész láttára. A vasuttársaság nemcsak semmit sem rendezett Váczon vendégei számára , hanem még pénzért sem lehetett valamit kapni, ha valaki éhségét, avagy, mire a rekkenö melegben mindenki vágyott, szomjúságát akarta csillapítani. Kevéssel visszaindultunk előtt elvégre egy áldott jó vénasszony, az isten áldja meg érte, egy veder-vizet hozott elő, s ki félretette a finynyásságot, lecsillapíthatta szomjúságát. A központi vasút igazgatóságának eddig két időszaka van; az igazgatósági ülés érvényére ugyan is megkivántatik, hogy legalább öt igazgató legyen jelen, midőn ennyi nincs, az igazgatósági ülés megbizottja, valamellyik igazgató, szokott mindent tenni, s minthogy igen ritkán jő öt igazgató össze, legtöbbet a megbizott igazgató szokott tenni. Eddig ezen megbizott igazgató Ullman Móricz ur volt, most if. gr. Zichy Ferencz. – Végül, mikép előre is tudtuk, mindjárt első nap, nem tartották meg a bérkocsisok a meghatározott bérszabályzatot. Bizony gyönyörű dolog lesz két annyi árért járni az indóháztól szállásunkra, mint mennyit a vasuton fizettünk, ma ugyan a bérszabályzatban kitett háromszoros árért sem lehetett bérkocsival hazamenni. Ha a lapok azon rut visszaélésről szólanak, mellyet a bérkocsisok minduntalan elkövetnek, az ember nem képes utánajárni, ki tehát az oka mindennek. Egyik azt mondja, a kapitány, másik, hogy a czéhbiztos, a nemes tanács. Elég az hozzá, városi hivatalnok. És tehát senki, egyetlen egy ember sincs Budapesten, ki ezen városi hivatalnokba szorgalmat tudna önteni? A városi hivatalnokok köre, hivatali kötelessége a bérkocsikra felügyelni. Budapesten még csak ki sincs függesztve a bérkocsikban a szabályzat! Tehát senki, egyetlen ember sincs Budapesten, ki azon hivatalnokot, bárki legyen az, kinek bűnéből a bérkocsisok gorombasága és zsarlása nő fel, kötelessége teljesítésére utasítsa, szorítsa? Ime itt van egy óriási, botrányos, szemérem nélküli visszaélés. Ki az oka, nem tudom, és tökéletesen mindegynek tartom, stb.

I.J.

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version