Kezdődik a futballünnep

 Kezdetét veszi a labdarúgó Európa-bajnokság, amelyen a kontinens 24 legjobb csapata – köztük a magyar válogatott – méri össze tudását.

Menetrend

A torna küzdelmei egy hónapon át tartanak, a két döntős csapat július 11-én a londoni Wembley stadionban találkozik egymással. Addig hosszú út vezet: a végső győzelemre esélyes csapatok számára aligha jelenthet problémát átverekedni magukat a csoportkörön – akárcsak öt éve, ezúttal is továbbjut a kvartettek első két helyezettjén kívül a négy legjobb csoportharmadik is. (Igaz, legutóbb például a végül befutó portugálok kínkeservesen, három döntetlennel éppenhogy kiszenvedték a továbbjutást.) A legjobb 16 között kezdődik az egyenes kieséses szakasz, a leendő Európa-bajnoknak négy párharcot kell sikerrel megvívnia. A csoportkör június 11. és 23. között zajlik, a nyolcaddöntő mérkőzéseire június 26. és 29. között, a negyeddöntőkre július 2-án és 3-án, az elődöntőkre pedig július 6-án és 7-én kerül sor. A magyar válogatott hazai pályán június 15-én a portugálok, majd 19-én a franciák ellen lép pályára, 23-án Münchenben vendégszerepel – a továbbiakat majd meglátjuk… Budapesten ezen kívül még két mérkőzést rendeznek: a portugál–francia csoportmeccset június 23-án, és egy nyolcaddöntőt 27-én.

Ez lesz az első olyan labdarúgótorna, amelynek rendezését kis túlzással a teljes kontinens közösen vállalja magára: a mérkőzéseknek 11 különböző ország egy-egy városa ad otthont: Budapest mellett Koppenhága, Glasgow, Sevilla, Baki, Amszterdam, Bukarest, Szentpétervár, München, Róma és London is fogad nézőket. Igaz, hogy pontosan mennyit, az egyéni döntés (és a vonatkozó járványügyi korlátozás) függvénye – a Puskás Ferenc Aréna az egyetlen, amely teljes kihasználtságot vállalt. A legkevesebben (9516–12 561 fő) a 25–33 százalékos kapacitással működő koppenhágai Parken Stadionba látogathatnak ki.

Esélyek

Az Európa-bajnokság azért is izgalmas mindig, mert toronymagas favorit híján rendszerint négy-öt hasonló képességű csapat is győzelmi célokkal vág neki a tornának. Idén talán egy árnyalatnyival kiemelkedik Franciaország válogatottja, amely a világbajnokság után Európát is meghódítaná – gyengébbek pedig aligha lettek azáltal, hogy hosszú szünet után visszatért a nemzeti csapatba Karim Benzema. A címvédő portugálok Cristiano Ronaldo mellett feltörekvő csillagaikban bízhatnak, a spanyoloktól és a németektől legrosszabb formájukban is tartana bárki, míg a mértékadó Transfermarkt.de számításai alapján az angoloké a legértékesebb keret. De ne feledkezzünk meg a belgákról sem, akik ugyan soha nem nyertek még nagy tornát, de egy ideje a FIFA-világranglista élén tanyáznak, vagy a sokszor leírt, ám 27 (!) meccse veretlen olaszokról – érdekesség, hogy ebben a rangsorban közvetlenül utánuk a mieink állnak 11 megnyert vagy döntetlenre végződő mérkőzéssel a hátul mögött.

A görög válogatott 2004-es győzelme a bizonyíték, hogy csodák – még ilyen magas szinten is – léteznek a futballban, ezzel együtt ne támasszunk fölösleges elvárásokat: a magyar válogatottól a pontszerzés is nagy bravúr lenne a Portugália–Németország–Franciaország halálcsoportban. Észak-Macedónia, Szlovákia vagy éppen Finnország kerete talán még a magyarokénál is kevesebb bizakodásra ad okot, igaz, ők annyival szerencsésebb helyzetben vannak, hogy ellenfeleik, az osztrák, az orosz vagy éppen a svéd válogatott azért nem tartozik a verhetetlen kategóriába.

És persze mindig megtáltosodik egy-egy középcsapat is – a dánok például most nem a strandról érkeznek, mint ’92-ben, de könnyen meglepetést okozhatnak masszívnak tűnő keretükkel.

Több házigazda

Az eddigi nagy nemzetközi tornák a játék önértékén túl mindig emlékezetesek maradtak a befogadó környezetről is – gondoljunk csak a 2010-es dél-afrikai vuvuzela-lázra… Most először fordul elő, hogy egy ilyen kaliberű futballesemény nem egyetlen (vagy két) országhoz lesz köthető. Ennek mindenképpen megvannak a maga előnyei is, Magyarország például önállóan aligha adhatott volna otthont Európa-bajnokságnak, a koronavírus-járvány közepette (után) pedig külön szerencsés, hogy nem minden egy kézben koncentrálódik. Megszűnik ezzel a rendező ország kedvezményezett szerepe, igaz, így még többször fordulhat elő, hogy valamelyik csapatot a hazai pálya előnyösebb helyzetbe hozza.

A futballon túl biztosan sokan figyelik majd árgus szemekkel azt is, hogyan lehet összeegyeztetni egy hatalmas tömegrendezvény lebonyolítását a járványügyi szabályozásokkal – a teltházas budapesti meccsek utáni koronavírus-adatok tanulságosak lesznek, bármit is mutassanak. Vélhetően nem az írek elleni barátságos mérkőzésünkön borzolta utoljára a kedélyeket a le(nem)térdelés és az arra adott szurkolói reakciók ügye sem – és bár a futball sokkal többről szól, mint ami a pályán történik, talán nem naiv dolog azt remélni, hogy idén az ott zajló események lesznek a legemlékezetesebbek.

*

Az Európa-bajnokság hétvégi programja:

Péntek:

Róma, 21 óra: Törökország–Olaszország

Szombat: 

Baku, 15 óra: Wales–Svájc

Koppenhága, 18 óra: Dánia–Finnország

Szentpétervár, 21 óra: Belgium–Oroszország

Vasárnap:

London, 15 óra: Anglia–Horvátország

Bukarest, 18 óra: Ausztria–Észak-Macedónia

Amszterdam, 21 óra: Hollandia–Ukrajna