Milyen ma gyermeknek lenni Magyarországon?

Milyen esélyei vannak, aki ide születik, milyen hátrányokkal szembesül, hova juthat el, milyen oktatásban, ellátásban részesülhet?

A Nemzetközi Gyermeknapon ezek a legfontosabb kérdések, amelyekre adatokkal kerestünk objektív válaszokat.

1954 óta Magyarországon minden május utolsó vasárnapján tartjuk a Nemzetközi Gyermeknapot. És bár erről a napról a szerencsésebbeknek általában vattacukor, lufi, állatkerti séta jut az eszébe, jó, ha tudjuk, az ENSZ közgyűlése szerint az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről, egymás közti megértéséről és a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről.

2021-ben is érdemes egy pillantást vetnünk arra, hogy áll ez a küzdelem. Épp tavaly volt harminc éve, hogy Magyarország aláírta a Gyermekjogi egyezményt, amely lefekteti mindazon jogok minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell a gyermekek számára, és amelyek garantálják a gyermekek életben maradását, fejlődését, védelmét és a társadalomban való részvételét biztosító jogokat.

Középmezőnyben?

Az UNICEF jelentése szerint az EU és az OECD-országok közül hazánkban a 15. legjobb gyermeknek lenni. Ez nem is hangzik rosszul, hiszen a középmezőny tetején helyezkedünk el, Németország és Ausztria között. Ám ha a fizikai egészséget nézzük, Magyarország már csak a 21. helyen áll: magyar gyerekek 28 százaléka elhízott vagy túlsúlyos, miközben a magyar tinédzserek 32 százaléka túl kövérnek, 15 százaléka túl soványnak tartja magát.

A magyar gyerekek egészségügyi állapotát szemlélve fontos megjegyezni, hogy hazánkban több mint hetvenezer 18 éven aluli gyerek nem fér hozzá gyermekorvosi ellátáshoz. És a helyzet várhatóan nem fog érdemben javulni a közeljövőben sem, hiszen az ellátást biztosító gyermekorvosok negyven százaléka nyugdíjaskorú, húsz százalékuk pedig hetven évesnél is idősebb. Óriásiak egyébként a területi egyenlőtlenségek is: míg Budapesten közel 300 házi gyermekorvos praktizál, Nógrád megyében alig 19!

 A Gyermekétkeztetési Alapítvány adatai szerint Magyarországon ma a gyermekek 25 százaléka él szegénységben, számuk közel 450 000. Több mint négyszázezer gyermek alultáplált és ötvenezer magyar gyermek nem jut minden nap ételhez.

Sokan lemorzsolódnak

 És ha már szomorú adatok: ma Magyarországon minden tizedik gyermek veszélyeztetett a saját családjában, megközelítőleg minden századik 0-2 éves korú gyermek gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél él. A 16 alatti gyerekek 21,6 százalékát veszélyezteti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség. A szegénység kockázata a három gyermeknél több gyermeket nevelő családok 38,4 százalékát és az egyedülálló szülők 62,3 százalékát érinti.

 Érdemes néhány szót ejteni az oktatásról is. A Hintalovon Alapítvány gyerekjelentésében maguk az érintettek mondták el a véleményüket a számukra fontos dolgokról. A jelentés szerint tízből mindössze egy gyermek számára öröm a tanulás, és minden ötödik gyerek szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban.

Az OECD és az EU országaiban a gyermekek átlagosan negyven százaléka nem rendelkezik 15 éves koráig az alapvető olvasási és matematikai készségekkel. A Bulgáriában, Romániában és Chilében élő gyermekek a legkevésbé jártasak ezekben a készségekben, míg Észtországban, Írországban és Finnországban élők vannak a legjobb helyzetben. Magyarország az olvasási és matematikai készségek tekintetében a 27. helyen áll. 

A koronavírus-járvány hatására jelentősen nőtt azok száma, akik végzettség nélkül hullhatnak ki az oktatási rendszerből. Az UNICEF adatai szerint világszerte összesen 214 millió diák, vagyis minden hetedik gyerek tanul otthon. Sok országban pedig elég magas a kockázata annak, hogy az egy éve otthon tanulók sosem térnek már vissza az osztályterembe. Magyarországon a köznevelési törvény értelmében azokat a diákokat veszélyezteti lemorzsolódás, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy akik az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak. Borsod megyében 6 ezer tanulót (11,74 százalék), Szabolcsban pedig 5 ezer diákot (10,9 százalék) fenyeget a korai iskolaelhagyás. A lemorzsolódással legkevésbé veszélyeztetett tanulók Budapesten (3,57 százalék), Győr-Moson-Sopron megyében (4,41 százalék) és Csongrád-Csanád (5,12 százalék) megyében élnek.

 És hogy mennyire nehéz a speciális igényű gyerekek oktatása, azt talán az mutatja meg a legjobban, hogy 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos, fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanulóval mindössze 433 főállású pedagógus foglalkozik.

Életük a neten

 A legkevésbé rádióhallgatással (65 százalékuk nem tesz ilyet), könyvolvasással (38 százalék választ más szórakozást) és tévénézéssel (37 százalékuk számára ez nem érdekes program) töltik a magyar gyerekek a szabadidejüket. A tizenévesek több mint háromnegyede mindeközben napi három óránál többet internetezik, negyven százalékuk négy óránál is több időt tölt a világhálót bögészve. A tinik alig két százaléka szán egy óránál kevesebbet naponta az internetre.

 Ezt már csak azért is fontos kiemelni, ugyanis a Be Social Magyar Tinik a Neten című felmérésből az derült ki, hogy a fiatalok túlnyomó többsége, kilencven százaléka kapott már üzeneteket ismeretlenektől, 43 százalékukkal ráadásul ez gyakran előfordul. Miért nyomasztó ez a szám? Mert a megkérdezettek négy százaléka mondta, hogy volt már olyan érzése, hogy zaklatják a közösségi médiában. Minden tizedik válaszolóval ráadásul ez többször is előfordult.

 A tinédzserek 39 százalékától kértek már erotikus fotót chatbeszélgetésben, a 14 év alattiak esetében ez az arány 33 százalék. És ami ennél is aggasztóbb: a megkérdezettek hét százaléka teljesítette is ezt a kérést (a fiúk közül minden tizedik, a lányok közül minden huszadik. küldött már magáról kérésre erotikus képet).

Nagyon sok mindent lehetne még mondani a gyermekek helyzetéről, rengeteg szám és statisztika segít abban, hogy megértsük, milyen lehet ma gyereknek lenni hazánkban. Mindezek közül a legbeszédesebb: öt gyerekből csak kettő hallott a jogairól, és feleannyian vannak tisztában a jogaikkal, mint a kötelességeikkel. Gyereknapon ezt érdemes szem előtt tartanunk: lufi és vattacukor helyett tartsuk tiszteletben a jogaikat, és nekik is mondjuk el, hogy vannak jogaik.

Horváth Eleonóra