Ma lenne hetvenéves Sally Ride asztrofizikus, az Egyesült Államok első női űrhajósa

Tiszteletére a NASA a GRAIL küldetés végét jelentő becsapódás helyszínét a Holdon róla nevezte el.

Sally Kristen Ride Los Angelesben született 1951-ben. Tizenévesként a tenisz – amelyben korosztálya legjobbjai között volt – és a tudomány érdekelte, végül az utóbbi mellett döntött. A Stanfordon asztrofizikát tanult, szakterülete a röntgensugárzás és a lézer lett. Utolsó éves hallgató volt, amikor az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 1977-ben – majdnem egy évtized után – ismét nyilvános program keretében keresett űrhajósokat, s most először a nők is jelentkezhettek. 

Irány a kozmosz!

Ride az egyetem lapjában látta meg a hirdetést, amelyre azonnal válaszolt, és végül a nyolcezer jelentkező közül bekerült a 35 végső kiválasztott közé. A kiképzést 1979-re fejezte be, ezután két űrsikló-küldetés során a földi irányítóközpontban dolgozott, és részt vett az űrrepülőgépek robotkarjának kivitelezésében.

A NASA 1983-ban őt választotta ki a Challenger következő küldetésére, az indulást megelőző sajtótájékoztatón az újságíróktól kevés szakmai, annál több nő mivoltára vonatkozó, ma már politikailag kevéssé korrektnek számító kérdést kapott. A 32 éves Sally Ride 1983. június 18-án az első amerikai (és a világon harmadik) nőként, a mai napig legfiatalabb amerikai asztronautaként indult a kozmoszba az űrrepülőgép-program hetedik, a később szerencsétlenül járt Challenger második és egyben első ötszemélyes küldetésére. Az út során a legénység többek között két kommunikációs műholdat és egy több műszert tartalmazó egységet állított pályára, ezeket a műveleteket a sikló robotkarjával Ride végezte. A Challenger sikeres kutatómunka után hat nap múlva, június 24-én a kaliforniai Edwards légitámaszponton szállt le.

Lányok példaképe

Az űrrepülés híressé és népszerűvé tette, példájának hatására világszerte fiatal lányok választották a tudományos pályát. Másodszor ugyancsak a Challenger fedélzetén, 1984 októberében repült, érdekesség, hogy a NASA akkor vette használatba a Pille magyar sugárdózismérő műszer egy példányát, amivel Ride végezte a kísérleteket. A két küldetés során összesen 343 órát töltött a Föld körül. 

A harmadik útjára készült, amikor a Challenger 1986-ban, percekkel a kilövés után felrobbant. A hét űrhajós halálát követelő szerencsétlenség sokkolta a világot, a NASA pedig felfüggesztette az űrsikló-programot. Ride tagja lett a baleset okait vizsgáló bizottságnak, majd később a Columbia űrsikló 2003-as balesetét vizsgáló testületnek is – ő az egyetlen, aki mind a két bizottság munkájában részt vett. Az űrbe már nem jutott fel újra, a NASA washingtoni központjában a stratégiai tervezési csoportot vezette, és tanulmányokat írt.

Az amerikai űrkutatási hivataltól 1987-ben vált meg. Előbb a Stanford Egyetem Nemzetközi Biztonsági és Fegyverzetellenőrzési Központjánál vállalt állást, majd 1989-ben a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem fizikaprofesszora és a Kaliforniai Űrintézet igazgatója lett. 

Az 1990-es évek közepétől a NASA-val együttműködésben indította a ISS EarthKAM és a GRAIL MoonKAM projektet. Az első diákok ezreinek nyújtott lehetőséget arra, hogy megjelöljék, mely képződményeket fényképezzék le számukra tanulmányozás céljából a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) elhelyezett kamerák, a második során a NASA ikerszondái a Hold gravitációs mezőit felhasználva tanulmányozták égi kísérőnk szerkezetét. Az általa létrehozott Sally Ride Science nonprofit társaság általános és középiskolások, főként lányok számára készített szórakoztató természettudományos programokat és kiadványokat.

Az elnök szakértője

Barack Obama elnöksége alatt részt vett az amerikai emberes űrrepülés jövőjét áttekintő, meghatározó szakértői testület munkájában. Az első amerikai űrhajósnő 2012. július 23-án hunyt el San Diegóban, tiszteletére a NASA a GRAIL küldetés végét jelentő becsapódás helyszínét a Holdon róla nevezte el.

Sally Kristen Ride több, fiataloknak szóló tudományos könyv szerzője vagy társszerzője volt. Számos díjat kapott, többek között a Nemzeti Űrtársaság von Braun-díját, a Lindbergh Eagle-t és az NCAA Theodore Roosevelt-díját, kétszer a NASA űrrepülési érmét és a 35 éves vagy annál fiatalabb személy legnagyobb közszolgálatáért járó Samuel S. Beard-díjat. Beiktatták az amerikai Női Hírességek Csarnokába és az űrhajós Hírességek Csarnokába is. 2013-ban Barack Obama elnöktől posztumusz megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadságérmet, az amerikai posta bélyeget adott ki tiszteletére.

Sally Ride előtt mindössze két nő járt az űrben: a szovjet Valentyina Tyereskova 1963-ban és honfitársa, Szvetlana Szavickaja 1982-ben. Azóta már hatvannál több nő járt a kozmoszban, tizenöten tettek űrsétát, ketten parancsnokként irányították az űrsiklókat, hárman pedig a Nemzetközi Űrállomás parancsnokai voltak.

MTI / PH