Hitelmoratórium: menni vagy maradni?

Sajtóértesülések szerint a hitelfizetési moratórium a 2021. június 30-i lejárta után is folytatódik, mégpedig augusztus 31-ig, s bizonyos feltételek teljesítése esetén akár 2022. június 30-ig is.

Most az ügyfeleken sor, hogy jól meggondolják: mennek vagy maradnak?

A Magyar Bankszövetségnek, az MNB-vel karöltve sikerült megállapodnia a PM-el, egyrészt arról, hogy milyen feltételekkel folytatódhat a 2020. március 19. óta élő hitelfizetési moratórium, másrészt arról is, hogy a már korábban meghosszabbított időtartam mennyivel lesz ismét hosszabb. A kormány feladata most az, hogy ráüsse a pecsétet a megállapodásra, és a szükséges jogszabályt kidolgozza.

A hitelmoratórium-megállapodásról először Tállai András pénzügyminisztériumi miniszterhelyettes beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában. A tárca számításai szerint jelenleg az elhalasztott törlesztések volumene most 1700-1800 milliárd forintnyi lehet, amely a tavalyi GDP-nek mintegy 3,6-3,8 százaléka. Az eredetileg 1,6 millió, a moratóriumban érintett lakossági hitelszerződés időközben 1,3 millióra apadt, a vállalati hitelek között pedig 35 ezres csökkenés következett be. Így jelenleg a háztartások hiteleinek 54 százaléka, a vállalatiaknak pedig 39 százaléka tartozik a halasztott körbe.

Nem akarnak perelni

A most napvilágra került elképzelés szerint a hosszabbítás külön kérelem nélkül is tovább él 2021. augusztus 31-ig. Azoknak azonban, akik még nem érzik kellő mértékben fizetőképesnek magukat, – idén június végétől számítva – egy esztendeig nem kell majd törleszteniük, de ezt már külön feltételekhez kötnék. Igazság szerint a pénzintézetek csak azoknál az ügyfeleiknél látják indokoltnak a moratórium meghosszabbítását, akiknek fizetési nehézségeik vannak. Őket ugyanis nem kívánják még a késedelmesen fizetők körébe besorolni, illetve pereskedni sem akarnak velük a kölcsön visszafizetéséért.

A bankok szokták mondani, hogy beváltott jelzálogként az adósoktól a pénzintézet tulajdonába átkerülő ingatlanok értékesítése nem tartozik a feladataik közé, inkább valamilyen megoldást keresnének a rossz adósokkal közösen, hogy ügyfelük fizetőképességét helyreállítsák. A hitelintézetek egyértelmű célja az, hogy minél előbb tiszta képet nyerjenek hitelezetti állományuk összetételéről, amelyről pillanatnyilag csak vélelmezett adataik vannak.

Meg kell gondolni

Mindeddig csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem lehetett előtörleszteni ezeket a hiteleket. Ennek a túlhaladott korlátozásnak most véget vetnének, mint annak is, hogy ha valaki kilép a moratórium védelméből, s vállalja, hogy a hitelszerződésében szereplő futamidőt betartja, azt magasabb törlesztőösszeg befizetése árán megtehesse. A jegybank a lépcsőzetes – egyre emelkedő mértékű – havi befizetések módszerét is elfogadná, mintegy a „visszaszoktatás” módszerét támogatva. Azoknak a hiteladósoknak, akik 2021. augusztus 31. után is ki akarják használni a moratórium védőernyőjét, 2021. augusztus 31-ig nyilatkozatot kell tenniük. Jól meg kell gondolni azonban, hogy ki melyik utat választja, mert a moratóriumba való visszalépésre már nem lesz mód.

Többe kerül

A magyarországi hiteltanácsadó-piac aktív szereplője a Bank360.hu, amelynek tartalomfejlesztési vezetője, Forrás Dávid számításokat végzett, hogy mit is jelenthetnek a tervezett változások. A szakértő megemlítette, hogy mivel a törlesztőrészlet nem nőhet meg a moratóriumot követően, így a hitelek futamidejének kell növekedni. Vagyis a hiteladós többet fog fizetni, mintha nem élt volna a hitelmoratórium lehetőségével.

„Két konkrét példával lehet illusztrálni mindezt. Az ügyfél 2019. júniusában vett fel egy 10 millió forintos lakáshitelt, mégpedig 20 évre, 4,75 százalékos kamattal. A hitelmoratóriumig havonta 64 622 forintot törlesztett. Ha semmi nem történt volna, a kamat sem módosul, s a futamidő sem változik, akkor 20 év alatt a felvett kölcsön 10 millió forintja helyett 15,5 millió forintot fizetett volna vissza” – mutatta be számításait Forrás Dávid. – „Ha a szerződő fél 2020. december 31-én kiszállt volna (ez volt az első határidő, amelyet 2021. június 30-ra módosítottak), – akkor a múlt év végéig a befizetések szüneteltetése alatt 9 hónapnyi, 370 ezer forintos kamat halmozódott fel. Így plusz 9 hónappal tovább kellene törlesztenie, hogy a be nem fizetett kamatot, és az időközben felhalmozódó plusz kamatot is ki tudja fizetni, ami így már 600 ezer forint többletet jelent. Így végül 16,1 millió forintot fizetett volna meg. Ha azonban 2021. június 30-án kilépne a hiteladós a moratóriumból, akkor már 15 hónappal nőtt meg hitelének futamideje, ami alatta a fenti hitel törlesztését továbbra sem kezdték meg, így a futamidő kilenc helyett 15 hónappal bővült, a teljes visszafizetendő kamat tehát már 930 ezer forinttal emelkedik meg”.

Folytatva a sort, ha a tervezett augusztus végi határidőig bennmarad, akkor a 17 hónapos törlesztési szünet miatt a többlet 1,1 millió forint lesz az eredeti koncepciókhoz képest.

Ha valaki a teljes tervezett moratórium-időt kihasználja, és 2022. június végéig bent marad, akkor már 27 hónapos, (2 éves és 3 hónapos) be nem fizetett kamata lesz. Emiatt már az eredetinél 1,7 millió forinttal többet, összességében 17,2 millió forintot fizet vissza a banknak, 15,5 millió forint helyett.

Ha viszont korábban, 2012 júniusában vett fel valaki 10 millió forintos összegben lakáshitelt, a 20 éves futamidő alatt már 25,2 millió forintot fizet vissza, mert akkor még magasabb (11,2 százalékos) volt a kamat.

„Egy látszólagos könnyebbség van: az egyéb futamidő-hosszabbított moratóriumos hiteleknek nem kell kamatos kamatot fizetniük, mert a kamat nem tőkésedik” – közölte Forrás Dávid.

Bonta Miklós