Éledeznek a lánctartozások

Miközben tavaly áprilishoz képest nagyrészt helyreállt a magyar háztartások fizetőképessége az idei első negyedévben, a vállalkozások jelentős részét ismét a fizetésképtelenség, a körbetartozások réme fenyegeti. 

Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös felmérése szerint a járvány okozta válságot követően, az újrainduló gazdasági növekedés miatt stabilizálódik a lakosság pénzügyi helyzete. Ez utóbbi mérésére a követeléskezelők kidolgoztak egy olyan indexet, amely figyelembe veszi a háztartások jövedelmét, s ezt szembeállítja az adósságállományukkal, valamint a pénzügyi vagyonukkal. Ha ez a mutató növekszik, az azt jelenti, hogy a családok számára a kiadások fedezése kevésbé jelent gondot. Az elemzők a koronavírus-járvány okozta válság kezdete óta most mérték a legmagasabb értéket, bár ez még mindig nem éri el az utolsó „békés hónapban”, vagyis 2020 márciusában mért szintet. 

Bajba kerülhetnek

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a lakosság fizetőképessége javul, akkor általában a GDP is növekszik. Ha tehát valamilyen külső okból (a járvány terjedése, a korlátozások fenntartása a legfontosabb kereskedelmi partneréknél) nem következik majd be romlás a háztartások fizetőképességében, akkor 2021-ben a gazdaság bővülése éves szinten elérheti a 4,5 százalékot, szemben a tavalyi 5 százalékos visszaeséssel. Deszpot Károlytól, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatójától megtudtuk, a fizetőképesség javulása annak köszönhető, hogy az év végéig folyamatosan nő majd a foglalkoztatottság. Ugyanakkor számos vállalat tartalékai kimerültek, és jelenleg csak az állami segítség védi meg őket a leépítéstől, illetve a csődtől – ha a támogatás megszűnik, sok cég bajba kerülhet.

Nem köztudomású, hogy a hazai háztartások pénzügyi tartalékai az elmúlt 11 évben folyamatosan emelkedtek, s a tendencia folytatódott 2020-ban is, amikor a családok nettó pénzügyi vagyona 8,4 százalékkal volt magasabb, mint egy esztendővel korábban. Tavaly év végén ez a vagyon már meghaladta az 55 ezer milliárd forintot, ami a válság hatására lemorzsolódott 2020-as GDP-hez képest hatalmas összeg, mert az „csak” 47,5 ezer milliárd forint volt. A lakosság vagyonának és fizetőképességének bővülése Deszpot Károly szerint nem a bevételek növekedésének, hanem a háztartások kényszer-megtakarításainak, valamint a hitelmoratóriumnak tudható be. A szakember elmondása szerint az emberek válság idején tudatosabban kezelik a pénzügyeiket, sokan képeznek biztonsági tartalékot is. 

Fotó: Pesti Hírlap archív

Csalóka átlag

A családok folyószámláin a hitelmoratórium miatt gyakran maradt több pénz, mint korábban, ám ennek jelentős részét már idén törlesztésre kell fordítaniuk, mivel a moratórium a jelenlegi elképzelések szerint 2021. június 30-án véget ér. 

Ugyanakkor, ahogy a moratórium tartamából egyre hosszabb idő eltelik, a fizetőképességi index is egyre kisebb mértékben növekszik, hiszen a bővülő megtakarítások tartalmazzák a be nem fizetett hitelek állományát is. Ez az index tehát jelenleg kissé csalókának tűnik. Ettől eltekintve a lakosság fizetőképessége töretlenül növekszik. Azonban az átlagok itt is megtévesztőek: a gazdagok vagyongyarapodásának mértéke meghaladja a szegények elszegényedéséét. 

A törlesztési moratóriumban a jogosult lakossági hitelek 54 százaléka, míg a vállalati hitelek 39 százaléka érintett. Ma már bizonyos, hogy ha majd fizetni kell, az utóbbiak lehetnek nagyobb bajban, különösen igaz ez az építőiparban tevékenykedő cégekre. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint az ágazat piacát több mint egy éve befolyásoló járványügyi helyzet eredményeként fokozatosan növekszik a lánctartozást képező összegek értéke. Észrevehetően romlott a megrendelők pénzügyi fizetési fegyelme, ami legjobban a kifizetési lánc végén pénzükre várakozó vállalkozókat sújtja. 

A megkérdezett vállalkozások a jogos követeléseik 92 százalékához hozzájutnak a szerződésekben rögzített fizetési határidőkön belül, és csak 8 százalékos a késedelmes fizetések aránya. Igaz viszont, hogy ez a 8 százalék összegszerűem egyáltalán nem csekély, a 360 milliárd forintot is elérheti. A késedelmes fizetések feléről a vállalkozásoknak az a véleménye, hogy tartós követeléssé válva bekerül a lánctartozások körébe. A késedelembe esők sajátossága, hogy senkinek ne fizetnek, vagyis a tartozók ebben az esetben nem a szerződéses összeg 8, hanem 100 százalékával maradnak adósak, s ez már érzékenyen érinti a másik felet is.