Lukasenka gyakorlatilag végrendelkezik

A fehérorosz elnök az ellene tervezett merényletekről spekulált.

Lukasenka rendeletet készül aláírni arról, hogy államfői jogköreit a nemzetbiztonsági tanács részére engedné át, ha bármilyen okból nem tudná ellátni hivatali teendőit – ezt maga Aljakszandr Lukasenka jelentette be szombaton, akit a BelTa állami hírügynökség idézett.

Lukasenka szerint akadályoztatása esetében a miniszterelnök vezeti a nemzetbiztonsági tanácsot – ezzel összefüggésben felidézte, hogy összeesküvők egy csoportja merényletet tervezett vele szemben. Mint mondta, különböző forgatókönyveket dolgoztak ki. Az elnök azt állítja, hogy a hatalomátvételt eredetileg a május 9-i minszki győzelem-napi ünnepségekre időzítették. Ugyanakkor Fehéroroszországban ezt csak nehezen tudták volna véghezvinni a díszszemle idején.

A második verzió az elnöki konvoj elleni támadás lett volna, amihez gránátvetőket is beszereztek, de megvalósítani mindezt szintén nehezükre esett volna, lévén a gépkocsioszlop gyorsan mozog, és kicsi a találati esély – közölte Lukasenka. A harmadik változat az elnök külvárosi rezidenciája elleni támadás volt. Elmondta, hogy 10 millió dollárt (3 milliárd forint) szántak erre a célra és ebből a mesterlövész egymillió dollárt kapott volna.

Lukasenka szerint az összeesküvők a karhatalom támogatására számítottak, és a hadsereg segítségével lezárták volna Minszket, és az áramellátás lekapcsolását is tervbe vették. Hangsúlyozta, hogy amennyiben sikerrel jártak volna az összeesküvők, úgy az „a legszörnyűbb polgárháborúba torkollt volna, amilyet még egy ország sem látott”.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a nyugati államok, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldre, főleg Lengyelországba és Litvániába szökött.

MTI / PH