Több mint 270 ezret költünk az egészségünkre

Csak tavaly mintegy 120 milliárdot fizettünk magánorvosra összesen.

Örülünk a hálapénz kivezetésének és az egészségügyi jogviszony rendezésének, ugyanakkor ehhez jelentős félelem társul, hogy az állami rendszer hálapénz nélkül hogyan fog olyan ellátást adni, amiben megbízhatunk. A többség nem érzi, hogy ugyanazt a szintű ellátást kapja majd enélkül is, ahogy a dolgozók motiváltságában sem bízik – derül ki a Szinapszis Kft. nemrég nyilvánosságra hozott kutatásából.

 „A járvány idején az uniós tagországok közül a közfinanszírozott egészségügybe vetett bizalom a magyar lakosságban volt a legalacsonyabb” – hangzott el A magánegészségügy helye a reformfolyamatban című, a Portfolio által rendezett online konferencián. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a magyarok egyre többet költenek zsebből egészségükre. 2021-re a lakosság egészségügyi költése meghaladta az 1000 milliárdot, ami egy emberre lebontva éves szinten több mint 270 ezer forintot jelent.

Jelentős változás

 „Csak tavaly mintegy 120 milliárdot fizettünk magánorvosra, illetve diagnosztikára, és 30 milliárdot hálapénzre. Ebből a legtöbbet a receptköteles és szabadon megvásárolható orvosságokra költöttünk, fejenként 77,6 ezer forintot, étrendkiegészítőkre 44,3 ezret, fogorvosi ellátásra csaknem 30 ezer forintot, magánorvosi diagnosztikai vizsgálatokra mintegy 28 ezret. Emellett hálapénzként átlagosan 7,5 ezer forintot költöttünk” – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb, márciusban készített kutatásából, amelyet ezen a konferencián mutatott be először Kertész Balázs, a társaság ügyvezető igazgatója. 

Az idei év viszont jelentős változásokat hozott, hiszen jelentősen megemelték az orvosok bérét, a hálapénzt pedig betiltották a jogalkotók, így az átfogó, és reprezentatív felmérés készítői arra voltak kíváncsiak, vajon mit gondol a lakosság az egészségügyi változásokról és hogyan változott a magánellátáshoz való viszonya. A reprezentatív felmérésben egyebek mellett azt kutatták, ki mennyit költ az egészségére, s az ilyen jellegű kiadásait hogyan, zsebből vagy valamilyen előtakarékosság formájában fedezi-e. Azt is vizsgálták, az emberek vásárolnak-e szolgáltatásokat magánellátóktól, illetve, hogy mit gondolnak az új szolgálati jogviszony alkalmazásáról, a hálapénz kivezetésével kapcsolatos intézkedésekről. 

Meghökkentő eredmény

A hálapénz betiltásával és büntetendővé tételével a válaszadók elsöprő többsége, összesen 83 százaléka értett egyet. Az intézkedést teljes mértékben helytelenítők aránya mindössze 5 százalék lett. Kétharmad vallotta, hogy jobban érzi magát betegként egy hálapénz nélküli rendszerben. Meglepő módon minden negyedik válaszadó véli úgy, hogy a hálapénz megszüntetése javít az állami ellátás színvonalán. Persze ennél többen (35 százalék) inkább romlást prognosztizálnak. Igazán meghökkentőnek az az eredmény látszik, amely szerint most, hogy nem kell hálapénzt fizetni, a magánegészségügy helyett majdnem minden ötödik válaszadó inkább az államit választaná. Ugyanakkor a megkérdezettek azzal is tisztában vannak, hogy a hálapénz kivezetésének következményei is lehetnek: a többség nem érzi, hogy ugyanazt a szintű ellátást kapja majd enélkül is, ahogy a dolgozók motiváltságában sem bízik. 

„Széleskörű a társadalmi támogatottsága az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésének, és a hálapénz betiltásának. Ehhez azonban jelentős félelem társul, mégpedig, hogy az állami rendszer paraszolvencia nélkül hogyan fog szolgáltatni. Az ott dolgozók motiváltságában bizonytalanodtak el. Ugyan a megkérdezettek jellemzően nem a hálapénz kiváltása miatt döntöttek eddig sem a magánszolgáltatók mellett, megítélésük és presztízsük továbbra is kiváló, a TOP 50 egészségügyi magánszolgáltató árbevétele 2017 óta dinamikusan nőtt, 2020-ra az első huszonöt lépte át az egymilliárdos árbevételt, de csak a lakosság harmada szerint éri meg a többletkiadás. A kutatás első kérdésére adott válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek 50 százaléka válaszolt úgy, hogy a legjobb ár-érték arányú megoldást keresi mindig, egy régebbi, bevált olcsóbb megoldás is jó lehet. A döntő többségnek azonban nincs semmiféle magánellátást fedező biztosítása, így a megkérdezettek fele azt saját zsebből fizetné, de van, aki akár hitelt is felvenne a számlák kifizetésére. Sokan látják gondnak, hogy a magánegészségügy lakossági finanszírozása továbbra sincs megoldva, plusz kiadást pedig a lakosság 12 százaléka egyáltalán nem engedhet meg magának” – summáznak a kutatás készítői. 

Kun J. Viktória