Tetszhalott állapot: a kárpótlási jegy intézménye

Sokan azt hiszik róla, hogy már nem is létezik.

A szinte feledésbe merült értékpapírok felbukkanása mindig közérdeklődésre tarthat számot, már csak azért is, mert Magyarországon ilyesmire az elmúlt években ritkán akadt példa. Ebbe a csendbe robbant be a hír: a jegybank 10 millió forintos bírsággal sújtott egy magánszemélyt, aki „a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályokat megsértette”. 

Az ilyen büntetések nem mennek ritkaságszámba, ám ezúttal arról a kárpótlási jegyről volt szó, amelyről az sokan azt hiszik, hogy már nem is létezik.

Kamatozott is

A fiatalok, s talán a már nem is annyira fiatalok kedvéért is érdemes felidézni, hogy három évtizede az Országgyűlés elfogadta a kárpótlási törvényt, amely nyomán létrehoztak egy speciális értékpapírt, a kárpótlási jegyet, amely se nem részvény, se nem kötvény. Az akkori szokásoknak megfelelően ki is nyomtattak, amit mind a mai napig a Budapesti Értéktőzsdén forgalmaznak is. A rendszerváltás legellentmondásosabb jogszabálya volt a kárpótlási törvény, amelyet különösen az azóta a politikai palettáról kiszorult kisgazdapárt szorgalmazott. A kedvezményezettek azok az állampolgárok voltak, akiknek (illetve felmenőiknek) vagyontárgyait államosították, s amelyekért egykor nem kaptak kártérítést. A törvény hatálya kiterjedt az életvitelükben korlátozottakra (kényszermunkára hurcoltakra, illetve politikai okokból a második világháborút követően szabadságukban korlátozottakra) is. A vagyontárgyak után csak részleges kárpótlás járt, ezért is nem nevezték kártérítésnek. De, ami a lényeg: az állam felajánlotta, hogy a kárpótlási jegy bemutatójának vagyontárgyakat ajánl fel. (A kárpótlási jegy nem személyhez kötött, azt bárkinek bármikor el lehet adni.) Azért tekinthető ez az értékpapír speciálisnak, mert 1991. augusztus 10-től 1994. december 31-ig még kamatozott is, mégpedig a jegybanki alapkamat 75 százalékáig, ami ebben az időszakban 19 és 25 százalék között mozgott. Vagyis a címletérték eddig az összegig emelkedett, ami végül a névértéke lett.

655 forint

Kezdetben nem is volt semmi gond, termőföldet, állami tulajdonú cégeket vagy azok részvényeit meg lehetett vásárolni a kárpótlási jegyért, amit akár életjáradékra is be lehetett váltani. Azonban probléma adódott abból, hogy a kamatozási időszak letelte után egy 1000 forintos kárpótlási jegy már 1742 forintot ér. Ennyit azonban egy rövid, kezdeti időszaktól eltekintve soha nem adtak érte. Manapság a rendkívül ritka tőzsdei forgalomban ennek csak a töredékéért adják-veszik, a legutóbbi kötés március 26-án történt 655 forintért.

Az állam ugyanakkor másfél évtizede megszegi a törvény által előírt kötelezettségét, nem ajánl fel állami tulajdont a kárpótlási jegyekért. További részvénycsere már nem lesz. A 2000-es évek közepén a MOL-papírokból ajánlottak fel egy kisebb mennyiséget a kárpótoltak javára. Az utolsó hivatalos adatok szerint összesen 161 milliárd forint értékben bocsátottak ki kárpótlási jegyet, eszerint 1,97 milliárd forint értékű jegy lehet a lakosság birtokában. Ők azok, akik 2006 óta abban reménykednek, hogy megszabadulhatnak a jegyüktől. (Ha egyáltalán tudnak róla, mert okkal hihető az, hogy számos család már nem is tartja számon, hogy ilyen értékpapírral rendelkezik.) Emellett van még 973 millió forintnyi kárpótlási jegy pénzintézeti őrzésben, amely azokat várja, akiknek a kárpótlási hatóság jogerős határozattal megítélte a jogosultságukat, ám nem jelentkeztek érte. Így összesen 4 milliárd forint körüli kárpótlási jegy vár arra, hogy az állam ajánlatot tegyen. A helyzet annál is ellentmondásosabb, mert a munkaszolgálatra elhurcoltak 2007–2010 között, tehát az utolsó állami vagyonfelajánlás óta kaptak kárpótlási jegyet, anélkül, lehetőségük lenne felhasználni azokat. 

Apró remény

A jelenlegi kormány tagjai két alkalommal is belengettek egy csipetnyi reményt. Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezelésért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt miniszteri meghallgatásakor 2018-ban kijelentette: szeretné feltérképezni azokat a területeket is, ahol az államnak nincs szüksége a tulajdonára. Viszont Nagy István agrárminiszter még több bizakodást keltett ugyancsak három esztendeje: az Agro Napló érdeklődésére az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvénytervezet kapcsán azt mondta, nem elegendő a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet számára a büdzsében megszabott keret a kárpótlási jegyek ügyének lezárásához. Ebből azt a következtetést lehetett levonni, hogy valamit mégiscsak tesznek, ennek hatására a tőzsdén a jegy árfolyama felkúszott, az 1200 forintos szintig, majd hamarosan le is hanyatlott. Ezzel hiú ábrándot kelthetett a jegytulajdonosokban, hogy valami készül a háttérben, de szerencsére a jegybank időben közbelépett. 

A mostani spekuláns egyébként azzal irányította magára a pénzügyi felügyelet figyelmét, hogy nagy mennyiségű kárpótlási jegyre adott tőzsdei megbízásait többször visszavonta.

Bonta Miklós